Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 33 jogosultságát támadja meg, illetőleg midőn az a kérdés vált vitássá, ha vájjon a párbérszolgáltatás ingatlan birtokhoz kötött dologi teher, vagy pedig személyes viszonyokon alapuló kötelezettség természetével bir-e ? az ügy eldöntése a polgári bíróságok hatásköréhez tartozik. Indokok : Párbérszolgáltatások iránti ügyek, ha a kötelezettség alapja nem vitás, a jogszolgáltatásnak a közigazgatástól történt elkülönitése óta közigazgatási uton véglegesen intéztettek el. Az ekképen kifejlett gyakorlat ellen aggály nem is foroghat fenn, mert ez ellenkező tételes törvénybe nem ütközik és mert az emiitett esetekben a felek magánjogai kérdésbe nem jönnek, hanem csak arról van szó, hogy a lelkész ellátására s ekként egyházi czélra szánt illetmény behajtassék s habár a párbér keletkezésénél és fejlődésénél fogva a tnlaj dónképeni egyházi adó fogalma alá nem vonható, kétséget nem szenved az, hogy a közigazgatósági hatóság a kérdéses esetekben oly jogositványnak szerez érvényt, melyben, tekintettel annak tartalmára és czéljára, a közjogi elem túlsúlyban van. Más szempont alá esnek azonban oly ügyek, melyekben panaszlott a kötelezettség alapját el nem ismeri; mert a védelemmel szemben az a kérdés oldandó meg, ha vájjon elvontan a parochialis köteléktől, létezik-e oly jogczim. melynél fogva a parochialis kötelékhez nem tartozó egyén a párbér fizetésére jogszerűen kötelezhető. A jogélet mutatja, hogy ilyenkor magánjogi alapokra (szerződés, végrendelet stb.) visszavezethető kötelezettség esete merül fel, s habár a párbér ekkor is egyházi czélra szolgáló járandóság természetével bír, a magánjogi vonatkozás mégis előtérbe lép, minthogy a felek részéről sem a parochialis köteléken belül támadt jogviszony, sem a párbér egyházi czélja nem tétetik kérdés tárgyává, hanem egyedül az, ha vájjon a követelés alapját képező jogczim előfeltételei megállapíthatók e vagy sem ? A most emiitett esetek végleges eldöntésére tehát a vitássá vált kérdések természeténél fogva csakis a polgári biróságok lehetnek hivatva; áll ez kiváltképen akkor, midőn a párbért követelő lelkész azt állítja, hogy a párbérszolgáltatás ingatlanokon nyugvó dologi terhet képez; minthogy e kérdés elbirálása már az 1881 : LIX. t.-cz. 6. §-ánál fogva is az illető birtokbiróság hatáskörébe van utalva. E megoldás lényegileg összhangzásban van az 1848 előtti jog állapottal is ; mert a párbérszolgáltatás iránti követelés a jogot tagadó féllel szemben 1848 előtt is a lelkész, illetőleg annak képviseletében a törvényhatósági ügyész által a polgári biró előtt per utján érvényesittetett. (Példa erre a kir. Ítélőtáblának a Molnár-féle döntvénygyűjtemény 468. lapján foglalt, 1817. évi szeptember 25-iki keletű határozata.) A kir. Curia jelen határozatának czélja azonban még sem lehet az, hogy megszüntessék az eddig fennálló s viszonyainknak megfelelő ama gyakorlat, mely szerint a párbérszolgáltatás iránti követelés mindenkor, tehát oly esetekben is, melyekben előreláthatólag a köteleGrecsák : Magyar Döntvénytár I. 8