Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 27 hogy az 1874: XXXIV. t.-cz. alapján az ügyvéd vagy a fél ellen megítélt bírság hováforditásának meghatározására illetékes ügyvédi kamara, az idézett törvény 106. §-a első bekezdésének intézkedésébe ütköző birói határozatok ellen felebbezéssel élhet. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári és büntető tanácsainak 1885. évi január hó 8 án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett a polgári és büntető tanácsoknak ugyanazon évi január hó 30-án tartott teljes ülésében. 23. szám. Az ügyvéd dijai megállapítására vonatkozólag saját nevében élhet-e felebbezéssel? (3384/1834. polg., 525/1883. v. és 3729/1882. polg. számokhoz.) Határozat. Az ügyvédi dijak megállapítására vonatkozó birói határozat ellen a peres felek képviselői saját nevökben jogorvoslattal élhetnek. Indokok. Az 1868. évi polg. törv. rendtartás (1868. évi LIV- t.-cz.) 252. § a, mely a képviselőknek felszámított és a perköltségekhez sorozott dijait mindkét fél irányában megállapittatni rendeli, nyilván valólag a fél és ügyvéd, mint perbeli képviselő közti jogviszonyról, illetve a dijakra vonatkozó követelésről intézkedik. A felhívott szakasz alkalmazása mellett hozott birói határozat tehát a dijak tekintetében a képviselő és képviselt fél közti jogot és kötelezettséget szabályozó határozatot képezvén, arra nézve, hogy az ügyvédtől dijai megállapítására vonatkozólag saját nevében és a törvény korlátain belül érvényesíthető jogorvoslat használata megtagadtassák, törvényes ok fenn nem forog. Mert a perrendtartásnak a jogorvoslatokat meg nem engedő, tételes és kivételes intézkedései erre ki nem terjednek; mert az ügyvéd a képviselt féllel a per lefolyta alatt csak az ellenfél irányában tekintethetik egy jogi személynek, a dijakra nézve hozott birói határozatot, illetőleg azonban saját felével szemben önálló, és ennélfogva a jogorvoslatnak saját nevében leendő érvényesítésére jogositott személynek tekintendő. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári és büntető tanácsainak 1885. évi január hó 8 án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett a polgári és büntető tanácsoknak ugyanazon évi január hó 30-án tartott teljes ülésében. 24. szám. Az 1877. évi VIII. t.-czikkben megszabott mértéken felül kikötött és már megfizetett kamatok, ha azok a most idézett törvény hatálybalépte után jártak le, és sem jogérvényes Ítélettel, sem peregyezségileg eleve megállapitva nincsenek, adósnak a perben tett beszámítási kifogása következtében a kölcsöntőke törlesztésére beszámithatók-e ?