Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

22 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. az ily telekkönyvi bejegyzést nem lehet a végrehajtás folyamán megfosztani azon elsőbbségtől s hatálytól, melyet annak az anyagi jog, a telekkönyvi nyilvánosság elve s jelesen a telekk. rend. 61. és 62. §-ai megadtak. Ellenben a fentebbiek szerint nem esnek ezen tekintet alá tőkekövetelés azon kamatai, melyek a végrehajtási bekebelezés napja után jártak le s a melyek ennélfogva nem vehetők ki a többször idézett §. a) pontjának megszoritó rendelete alól; valamint önként értetik, hogy a végrehajtási zálogjog bekebelezése által az azt megelőzőleg már bekebelezve volt tőke után járó, az árverés napjától visszaszámított három évi kamatnak a törvény által biztositott elsőbbsége nem érintetik. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1884. évi szeptember hó 23-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi október hó 15-én tartott teljes ülésben. 18. sz. Azon esetben, midőn a volt földesurak és volt úrbéresek között lefolytatott úrbéri rendezési per következtében a volt úrbéresek erdőilletősége kiszakasztatott, de a volt úrbéresek közül némelyektől bárki ezeknek erdő illetményeiből annyit szerzett meg, hogy összes ily erdőilletménye száz catastrális holdat meghalad, követelheti e az ország erdélyi részeiben úrbéri uton illetményének külön kiszakitását ? (123/1884. úrbéri számhoz.) Határozat. Azon esetben, midőn a volt földesurak és volt úrbéresek között lefolytatott úrbéri per következtében a volt úrbéresek erdő-illetősége kiszakasztatctt, de a volt úrbéresek közül némelyektől bárki ezeknek erdő-illetményeiből annyit szerzett meg, hogy összes ily erdő-illetménye száz catastrális holdat meghalad, az ily szerző ezen erdő-illetményének külön kiszakitását az ország erdélyi részeiben úrbéri uton nem követelheti. Indokok: Az 1880:LXV. t.-cz. 1. §-a az ország erdélyi részeire nézve az 1871 : LIII. t.-czikkből csak a 80. §. lévén hatályon kivül helyezve, ugyanennek többi szakaszai érvényben hagyattak, — fennáll tehát annak 72. § a is, mely az erdei haszonvételek elkülönözésére vonatkozólag a 32. §-t ezen országrészekben is alkalmaztatni rendeli, e szerint pedig a volt úrbéresek számára kihasitandó erdőtér mint ezeknek közös erdője kezelendő s a gazdálkodás az ily erdőkre nézve fennálló vagy kibocsátandó szabályok szerint a közigazgatási hatóságok felügyelete alatt gyakorlandó. E törvény tehát az úrbéri erdőjárandóság feloszthatlanságát állapitja meg, tekintet nélkül az egyes volt úrbéresek illetményeinek holdszámára. Az 1880: XLV. t.-cz. 25. §-a az arányositás tárgyát képező közös birtok feloszthatóságáról intézkedvén, az erdőkre vonatkozólag %.a) pont alatt a külön kiszakithatás jogát a volt földesurak saját- és volt úrbéreseik összilletményeire nézve állapitja csak meg, — ez utóbbiak