Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A m. kir. Curiának büntető ügyekben bozott teljes ülési határozatai. 343 tekintve, hogy a törvényhozás azon ágára nézve, melyre vonatkozólag az eljárás az imént felsorolt ujabbi törvények, illetőleg rendelet által még nem szabályoztatott: az érintett fegyelmi és rendhatósági kör a fentebb megjelölt régibb törvények és az ezekből kifejlődött gyakorlat alapján folyton hatályban tartatott és mai napig is hatályban van; tekintve, hogy a biróságnak ezen hatósági körével a kihágási B. T. K. 46. §a sem áll ellentétben; mert ezen szakasz a hatósági közeg vagy a hatóság elleni sértő kifejezés használatát kihágásnak nyilvánitván és e khágás büntetését megállapitván, jogot ad ugyan a hatóságnak, hogy az ellene vagy a hivatalos eljárásban lévő közege ellen használt sértő kifejezéseket, mint kihágásokat vegye, illetőleg vétesse bűnvádi eljárás és büntetés alá; de nem foglalván és nem is foglalhatván át az egyébként a fegyelmi vagy rendhatóság körébe tartozó valamennyi esetet, egyáltalán nem szünteti meg a sértő cselekmények miatt a fegyelmi, illetőleg rendbüntetésnek a kihágási külön eljárás mellőzésével való alkalmazhatását; sőt a biróságnak, valamint mindazon hatóságoknak, melyek az emiitett fegyelmi, illetőleg rendbüntetés megállapitására jogositva voltak, ezen joga az 1880: XXXVII t.-cz. 4. §-a 2-ik pontja által nyiltan fönn is tartatott ; tekintve, hogy a kihágási B. T. K. 46. §-ának azon értelem, hogy általa a biróságnak az eljárás alatti fegyelmi és rendfentartási büntető hatósága megszüntettetett volna, már azon okból sem tulaj donitható : mert ellenkező esetben az ország azon területén, a hol az 1853- évi ausztriai büntető perrendtartás nincs hatályban, a bűnvádi eljárásban, különösen a végtárgyalás alatt más, mint sértő kifejezések által elkövetett rendetlenségek, durvaságok, esetleg ocsmányságok — a mennyiben külön büntetendő cselekményt nem képeznek — egyáltalán nem lehetnének büntethetők;* tekintve, hogy a kihágási büntető törvénykönyv idézett szakaszának az 1880: XXXVII. t.-cz. 4. §-a 2. pontjával való összehasonlításából és a törvények e két réndelkezésének egymáshoz való viszonyításából épen ellenkezőleg az következik, hogy a kihágási büntető törvénykönyv 46. §-a érintetlenül hagyván a biróságok (hatóságok) fegyelmi és rendhatóságát, ez által fönhagyta a biróságnak azon jogát, hogy csekélyebb helytelenségek, durvaságok vagy a szenvedélyességek eseteiben, a külön kihágási eljárás mellőzésével azonnal vagy az illető ügy elintézésével együtt állapitson meg a biróság iránti tiszteletet, a törvénykezési méltóságot megsértő személy ellen, rendetlenségé illetőleg fegyelmi megdorgálást vagy pénzbüntetést; mig ellenben a kihágási büntető törvénykönyv 46. §-a által jogot adott a biróságnak arra, hogy az esetben, ha a sértést erősebbnek, illetőleg komolyabbnak, esetleg a felelős személyt rögtön meg nem határozhatónak találja, a mennyiben súlyosabb büntetendő cselekmény nem forog fenn, annak mint kihágásnak bűnvádi uton való megbüntetése iránt intézkedjék ; * A most érvényben levő büntető perrendtartás 296. §-a rendelkezik ilyen esetekről.