Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)
3J0 A m. kir. Curiának büntető ügyekben hozott teljes ülési határozatai. 5. szám. »Azon férjes nő, ki nem férjéve] nemzett, de már a házasság tartama alatt született gyermekét a szülés alatt, vagy közvetleaül utána meg öli, a B. T. K. 284. § a alapján büntetendőé?" (4331/1882. b. számhoz.) Határozat. Tekintve, hogy a magyar B. T. K. 284. §-a csak a házasságon kivül született s nem a házasság előtt, vagy bár annak tartama alatt, de nem férjjel nemzett gyermek megölésének bűntettét állapitja meg ;• tekintve, hogy az idézett szakaszhoz beterjesztett indokok második bekezdésében is határozottan ki van fejezve, miszerint a gyermekölés bűntettére vonatkozólag, egyedül a házasságon kivüli születés tekintetett lényeges objectiv ismérvül, ellenben a conceptió ideje jelentőségnélkülinek vétetett; tekintve végre, hogy azon nő, kinek férje él, mindaddig, mig törvényesen attól elválasztva nem lett, házasságon kivül állónak nem tekinthető ; következőleg az ezen kötelék fennállásának ideje alatt született gyermeke is házasságon kivül születettnek nem mondható. A kir. Curia büntető osztályának teljes ülése, vonatkozással a folyó évi 4331. szám alatt előterjesztett bünpörre, kimondandónak találja: miszerint A B. T. K. 284. § ának rendelkezése azon férjes nőre, ki a házasságának tartama alatt született gyermekét megöli, azon esetre sem nyerhet alkalmazást, ha gyermekét nem férjével, hanem akár a házasság tartama alatt, akár a házasság létrejötte előtt mással nemzette, s hogy ebből következőleg az olyan nő, a fenforgó körülményeknek megfelelően, az emberélet elleni bűntettekre nézve fönnálló általános szabályok szerint büntetendő. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető szakosztályának 1882. évi május hó 8 án tartott teljes üléséből. Hitelesittetett 1882 május 22-én tartott teljes ülésben. 6. szám. »Ha bűntett vagy vétség miatt inditott ügyben a másodbiróság a vádbeli cselekményt kihágásnak minősiti, ily másodbirósági határozat ellen esetleg közbevetett felebbezéssel szemben alkalmazható-e az életbeléptetési törvény 43. §-a?« (12,876/1881. b. számhoz.) Határozat. Tekintve, hogy az 1880: XXXVII. t.-cz. 43. §-a kifejezetten csak azon bűnvádi ügyekben tagadja meg a másodbirósági Ítélet ellen a további rendszeres fölebbezést, melyeknek tárgyát a járásbiróságok hatásköréhez tartozó kihágások képezik, ellenben annak végmegállapitása: vájjon az eredetileg bűntett vagy vétség miatt bűnvádi eljárás tárgyává tett, de utólag kihágásnak nyilvánitott valamely cselekmény helyesen lett e ilyennek minősitve ? az idézett szakasz 2-ik pontja szerint a kir. Curia jogköréhez tartozik :
