Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curia és Ítélőtáblák polgári határozatai szakok szerint beosztva. 325 Végrehajtás ingatlanokra. 136. §-hoz. Az a körülmény, hogy végrehajtató követelése erejéig az ingatlan állagára és tartozékaira és nem egyszersmind az ingatlan haszon­élvezetére, végre nem hajtható okirat alapján történt zálogjog bekebe­lezésre következő rangsorban az ingatlanra egy harmadik személynek haszonélvezeti joga van bekebelezve, oly telekkönyvi akadályt képez, melynél fogva a harmadik személy haszonélvezeti jogának bekebe­lezése után az ingatlan telekkönyvi tulajdonosával szemben a haszon­élvezetre kielégitési végrehajtást rendelő perbirósági végzés nem foganatosítható. Pécsi Ítélőtábla 3. Határozat 270. 140. §-hoz. Olyan ingatlan állag ara, a melynek tulajdonosával szemben elidegenítési vagy megterhelési tilalom van feljegyezve, végrehajtási zálogjognak sem bekebelezése, sem előjegyzése nem rendelhető el. Curia 59. 76. Az 59. polgári számú döntvény szövege hatályon kiviil helyez­tetik, és az annak alapjául szolgáló kérdésre a kir. Curia a követ­kezően szövegezett határozatot állapítja meg : Oly esetben, midőn valamely ingatlan tulajdonjogának akár hagyatéki bírósági átadó végzés, akár szerződés alapján történt átruházásával kapcsolatosan és a tulajdonjog telekkönyvi bejegy­zésével egyidejűleg harmadik személynek vagy magának az átruházónak az átruházott ingatlanra vonatkozó és a telekkönyvben kitüntetett igénye biztosítására jegyeztetett föl az elidegenítési, vagy terhelési tilalom, illetőleg a mennyiben ez, ily feljegyzés nélkül is már magában a bejegyzés tárgyának jogi természetében benfoglaltatik, az ingatlan állagára a zálogjog bejegyzése sem \égrehajtás utján, sem ezen kivül, és pedig a tilalom kitörlésének, illetőleg megszűntének időpontjától kezdődő joghatálylyal sem rendelhető el. A haszonélvezetre azonban a zálogjog bejegyzésének mint végre­hajtás utján, mind ezen kivül, helye van. Curia 74. 99. A kir. Curia a kir. ítélőtáblának oly végzését, melyet külföldi bíróság elmarasztaló határozatára alapított végrehajtási kérelem felett hozott, nem vizsgálhatja felül, habár annak tárgyát a viszonosság fenn vagy fenn nem forgása kérdésének eldöntése is képezi. Curia 49. 62. 144. §-hoz. A telekkönyvben a község nevén álló közlegelőnek felosztása folytán az egyes jogosultak számára kihasított és általuk tényleg bírt, azonban egyénileg még nem telekkönyvezett ingatlan birtok­részletekre vezetett végrehajtás esetében az 1881: LX. t. cz. 203. §-nak szabályai nem alkalmazhatók, következésképen az ilyen ingatlan állagára a telekkönyvi átalakítás bekövetkezte előtt bírói végrehajtás nem vezethető és ha ez szabálytalanul mégis megtörtént, a birói árverés hatáskör hiányában el nem rendelhető. Szegedi Ítélőtábla 11. Határozat 285.

Next

/
Oldalképek
Tartalom