Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)
300 A Curia és ítélőtáblák polgári határozatai szakok szerint beosztva. úgynevezett járadékadó, általános jövedelmi pótadó s egyéb megyei és községi adók megtéritését a haszonbérlőtől követelni s ezt a jogát a haszonbérbeadó a szerződési idő lejárta és az óvadék kiadása után is érvényesítheti. Curia 57. 74. Valamely ház vagy üzlethelyiség bérbeadása esetén a bérleti szerződésben foglalt azon általános kikötés alapján, hogy a bérbeadott ingatlan után járó minden néven nevezendő adót, legyen az országos, megyei vagy községi, a bérlő viseli, a bérbeadó tulajdonos jogosult az általa kifizetett házbérjövedelmi adó és az ezzel kapcsolatos általános jövedelmi pótadó, megyei és községi adók megtéritését a bérlőtől követelni s ezt a jogát a bérleti szerződés lejárta és az óvadék visszaadása után is érvényesítheti. Curia 58. 75. Ha a haszonbéri szerződésnél fogva az általános jövedelmi pótadót a haszonbérlő köteles megfizetni s a haszonbérbe adott földbirtok kamatozó jelzálogi kölcsönnel van terhelve, a haszobérbeadó nem felelős a haszonbérlőnek azért, hogy kamattartozását az 1883. évi XLVI. t.-cz. 13. §-a alapján az 1875 : XLVII. t.-cz. 8. §-ában megállapított módon be nem jelentette s e miatt az általános jövedelmi pótadó a kamattartozás számitásbavétele nélkül vettetett ki. Curia 71. 95. 5. Öröklési jog. Az ország valamely részében kifejlődött és perrendszerüleg bizonyitott oly szokás, mely szerint 1861. évi július 28 tói az 1876 : XVI. törvényczikk életbeléptéig szolgabiró és esküdttársa előtt megyei kiküldetés nélkül is alkottattak végrendeletek, az ideiglenes törvénykezési szabályok 5. §-ának rendelkezéséből folyólag elfogadandó s az ily módon alkotott végrendeletek érvényeseknek tekintendők. Curia 8. 10. 1. A járásbiróságok közvégrendeletek felvételére kivétel nélkül jogositvák. — 2. A közvégrendeletek felvételénél a járásbíróság azok 1874: XXXV. t.-czikkben előirt módon kötelesek eljárni, és csak az okirat külalakját illetőleg tartoznak a biróságokra nézve fennálló szabályokat alkalmazni. Curia 12. 15. Szülők részéről tett azon végrendeleti intézkedés, mely szerint a kiskorú gyermekükre hagyott vagyon tekintetében akként rendelkeznek, hogy e vagyon — és pedig vagy azzal a kifejezéssel, »hogy a gyermek kiskorúságában beállható elhalálozása esetében« •— vagy azzal a kifejezéssel, »hogy a gyermek nagykorúságának elérte, vagy a leánygyermek férjhez menetele előtt bekövetkező kimúlta esetében« — egy megnevezett harmadik személyre szálljon, a gyermek törvényes osztályrészére ki nem terjed; következőleg a reá akként hagyott vagyon azon értéke erejéig, mely törvényes osztályrészének megfelel, sem a gyermek végrendelkezési jogát egyáltalában nem korlátolhatja, sem a gyermek végrendelet nélkül elhalálozása következtében beállott törvényes öröklés érvényesítésének akadályul nem szolgálhat. Ellenben a hagyatéknak azon értékére nézve, mely a gyermek törvényes osztályrészét meghaladja, a szülők teljes szabadsággal jelölhetnek ki nem csak serdületlen vagy serdült, hanem nagykorú gyermeküknek is utóörököst; s következve az erre irányzott helyettesítési intézke-