Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curia és ítélőtáblák polgári határozatai szakok szerint beosztva. 297 arányában járó úrbéri tartozások szakadatlan teljesítése és a közterhek viselése mellett birattak, az nrbér tényleg behozottnak tekintendő, s ily községekben ily állományokra nézve a maradványföldváltság felszámításának az 1871 : LIII. t.-cz. 22. §-a b) pontjának szem előtt tartása mellett is van helye. Curia 35. 41. A zálog váltási jognak feljegyzését azon alapon, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, illetőleg, hogy az inscriptio arra ki nem terjed, a zálogváltási pert megelőzőleg érvénytelenség miatt törlési keresettel megtámadni nem lehet. Azonban annak birói kimondását, hogy a zálogvisszaváltási jog telekkönyvi feljegyzésével terhelt ingatlan nem képez zálogtárgyat, illetőleg, hogy azon ingatlanra az inscriptio ki nem terjed, a zálogváltó per megindítása előtt is bármikor lehet az illetékes birtokbiróságoknál önálló keresettel szorgalmazni. Ha a birtokbiróság a kereseti kérelemnek helyt ad, ennek folyományaként alperest a feljegyzés törlésének tűrésére is kötelezheti s a jogerős Ítélet alapján a végrehajtás elrendelhető. Curia 36. 42. Az állam kártalanítással tartozik akkor, midőn egy törvényszerűen fennálló rév közelében, nevezetesen egy mértföldön belül, állandó hidat épittet és ez által a révvámjog értéktelenné válik. Tartozik ezzel a kártalanítással akkor is, ha a szabad közlekedést az épített hídon ingyen engedi meg. Curia 40. 49. Azokban a községekben, a melyekben úrbéri italmérés gyakoroltatott, az azért megállapított kártalanítási összegekre a tulajdonjog a volt úrbéreseket illeti. A megállapított kártalanítás összege azonban kötményezett kötvényekben a jelenlegi politikai községnek adandó ki. Curia 51. 64. Azokban a községekben, a melyekben úrbéri italmérés gyakoroltatott, az ezért megállapított kártalanítási összeg iránt folytatott birói eljáráshoz a volt úrbéresek nem egyénenként, hanem a községi biró személyében idézendők. Debreczeni királyi Ítélőtábla. 2. döntvény. 143A Pozsonymegye Eperjes községében a római katholikus plébánia felállítására vonatkozóan Eperjesen az 1825. évi május hó 13-án az illető szolgabíró és esküdt jelenlétében az illető földesúr megbízottja, az illető községi akkori elöljárósága és az illető községbeli 11 úrbéres gazda részéről — a záradék szerint a többi gazdák jelenlétében és megegyezésükkel — aláirt okiratnak 3. pontjában foglalt következő kitétellel: »minthogy a tallósi plébániától leendő elválasztásunk által egyszersmind, az ekkoriglan adatott szolgáltatásainktól és adózásainktól is felszabadittatnánk, lekötelezzük magunkat arra, hogy mindazon földeknek, melyek ezen alkalommal a tallósi plébániától az eperjesihez esendők lesznek, mind pedig azoknak is, melyeket a méltóságos földes urunk ez utóbbihoz most ujan hozzáadni kegyesen méltóztatik, művelését, úgymint szántását, fogasolását, a termésnek letakarítását és behordását, egyszóval minden illendő és szokásban levő munkákat, valamint szinte a méltóságos földesúr által e czélra ajánlott tűzifának levágását és behordását is a helybeli plébános ur részére esztendőről-esztendőre véghez vinni fogjuk*, lekötelezettnek a politikai község tekintendő-e? avagy ugyanez a lekötelezés, továbbá ugyanannak az okiratnak 4. pontjában foglalt következő kitétel: »adunk ötven gazdák, kik