Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

14 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljés ülési határozatai. 2. a másodbiróság által visszautasított felebbviteli beadvány oly elsőbirósági határozat ellen volt-e intézve, a mely esetleg harmadbirósági felülbirálat tárgyát képezheti ? s az előadottak alapján egyúttal ki volt mondandó, hogy az első esetben a másodbiróságnak visszautasító végzése ellen a további felfolyamodás ki van zárva, mig ellenben a második esetben a visszautasító végzés ellen a további felfolyamodás helyt foghat. Kelt Budapesten, a kir Curia polgári szakosztályainak 1883. évi szeptember hó 20-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi október hó 18-án tartott teljes ülésben. 11. szám. A perfeljegyzés mily keresetek alapján rendelhető el ? (1883. évi 6537. polg. számhoz.) Határozat. A perfeljegyzés csak az 1855. évi deczember 15-iki és 1870. évi február 5-iki telekkönyvi rendeletek XIV. fejezete értelmében a bejegyzés érvénytelensége vagy megszűnte okából támasztott kitörlési keresetek alapján rendelhető el. Indokok: A telekkönyvek tárgyában kiadott törvényerejű rendeletek XIV. fejezete tüzetesen kijelöli azon kereseteket, melyek alapján a peresség a telekkönyvbe feljegyezhető, e szerint pedig az idézett rendeletek 148., 152. és 155. §§-aiban felsorolt eseteken kivül más perfeljegyzésnek helye nincs ; ugyanis: a 148. §. az ott érintett kitörlési kereset inditására azon felet jogositja fel, a ki valamely bekeblezés által jogaiban sértetett ; ily jog alatt pedig csakis a nyilvánkönyvi jogokat lehet érteni, mert a telekkönyvi rendelet általában csakis ily jogokról intézkedik, s ama per czéljául az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállitását jelöli meg. Ugyanezen tekintet alá esik a 152. szakasz; a 155. §. által pedig már kifejezetten csak a nyilvánkönyvi tulajdonos vagy hitelező jogosittatik fel törlési kereset inditására. Mindezekből nyilvánvaló, hogy ugy a törlési kereset, mint annak folyamatban létének telekkönyvi feljegyzése kiválóan a már szerzett nyilvánkönyvi jogok oltalmát czélozza. A rendelkezés ezen czélja pedig kizárja, hogy annak kivételes természetű intézkedése kiterjesztessék oly keresetekre, melyek személyes jog érvényesítésére indittatnak és uj nyilvánkönyvi jog megszerzését czélozzák. Megengedni, hogy ily keresetek alapján a peresség a telekkönyvbe feljegyeztessék, a nyilvánkönyvi jogok biztosságát veszélyeztetné ; a mennyiben a perfeljegyzés által a nyilvánkönyv szerint jogosított fél rendelkezési szabadságában korlátozhatnék, s ez annál kevésbbé volna okadatolható, mert az 1881. évi LX. t.-cz. 237. s következő §§ ai kijelölik az eljárást, mely szerint, s a feltételeket, melyek alatt azon fél, ki valamely kötelmi viszonyból származtatott követelést érvényesít, vitás jogának biztosítását eszközölheti.