Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. 243 az eskütét'eli határnap elmulasztása miatt halasztó hatálylyal nem biró igazolást indit uj eskütételi határnap kitűzése végett. Kelt Kolozsvárott, 1897. évi január hó 19-én. Hitelesíttetett 1897. évi február 1-én tartott nyilvános ülésben. 5. szám. Ha a végrehajtást szenvedő azon ítélet ellen, melynek alapján a végrehajtás elrendeltetett, halasztó hatálylyal nem biró felebbezéssel élt s az ítélet hatályon kívül helyezése esetére öt megillethető visszvégrehajtási igényeinek biztosítása a követelést az 1881 : LX. t.-cz. 42. §-a feltételei szerint birói letétbehelyezi, ha az ítélet feloldatott, végrehajtást szenvedő jogosítva van a letétbe helyezett összegnek kiutalását kérni. Indokok: Az 1881 : LX. t.-cz. 42. §. nem foglal magában intézkedést arra nézve, ha azon Ítélet, a mely ellen végrehajtást szenvedett halasztó hatálylyal nem biró felebbezéssel élt, feloldatik vagy póteljárás rendelése mellett megsemmisíttetik, a végrehajtást szenvedő által visszvégrehajtási igényeinek biztositása érdekében az idézett §. feltételei szerint birói letétbe helyezett követeléssel mi történjék, vájjon az ily esetben kiutalható-e a végrehajtást szenvedő részére, vagy mindaddig birói letétkép kezeltessék, mig a per jogerős Ítélettel befejezést nyer. Ezen kérdés eldöntésénél tehát azon elvek lehetnek irányadók, a melyek törvényhozásunkat a magyar judicaturában addig nem ismert az 1881 : LX. t.-ez. 42. §-ában szabályozott biztositási mód megalkotásánál vezéreltek. Ezen jogkedvezmény czéljaaz, hogy a végrehajtást szenvedettnek a netán keletkezhető visszvégrehajtási igényeit biztositsa a vagyontalan végrehaj tatóval szemben azon esetre, ha a végrehajtás alapjául szolgáló Ítélet hatályon kivül helyeztetik, de mindazonáltal végrehajtató érdekeit is biztosit]'a mindaddig, mig a végrehajtáshoz alapja és jogczime van. Ha a végrehajtás alapjául szolgáló Ítéletet feloldatik, elenyészett a végrehajtás alapjául szolgáló Ítélet, s ekkor az esetben is, ha végrehajtást szenvedett nem élt az 1881 : LX. t.-cz. 42. §-ában irt jogkedvezménynyel, a feloldásnak az 1881 : LX. t.-cz. 39. § nak b) pontja szerint a végrehajtás folytatására a 36. §-ban körülirt halasztó hatálya van, vagyis árverést foganatosítani, a lefoglalt követelést a végrehaj tatóra átruházni, készpénzt utalványozni és a marasztalás tárgyát a végrehajtatónak átadni nem lehet, bár ez esetben végrehajtató a lefoglalt tárgyakra zálogjogot nyert. Ha a végrehajtást szenvedő a jogkedvezményt igénybe veszi s a követelést a végrehajtás elrendelése előtt az 1881 : LX. t.-cz. 42. §-a előfeltételei szerint a bírói letétbe helyezi, ezen pénzösszegre nézve végrehajtató nem nyer zálogjogot s ezen letétel nem egyenlő azzal, mintha végrehajtató végrehajtást szenvedettnek egy, közpénztárban elhelyezett követelését foglalta volna le; igy szem előtt tartva ezen jogkedvezmény fent jelzett alapelvét, a végeredmény az, hogy ha a végrehajtás alapjául 16*