Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

216 Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. a jog, mely szerint valaki a dolog állagával és hasznaival szabadon rendelkezik s abból minden mást kizárhat. Minthogy az a jog, hogy a tulajdonostól a tulajdonjogot el ne vegyék, hogy ő tulajdonával szabadon rendelkezzék, s hogy tulajdon jogát megtámadó telekkönyvi bejegyzések nélküle s meghallgatása nélkül érvényre ne emelkedjenek, nem személyhez kötött jog, ez tehát az ingatlan későbbi tulajdonosára is az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével átszáll: nyilvánvaló, hogy a korábbi tulajdonos, a ki ellen és a kinek rendelkezése alapján további bekebelezés a telekkönyvi rendelet 71. és 75. §-ai szerint egyáltalában nem rendelhető, a már tulajdonát semmiképen sem képező ingatlan felett a bekebelezett ujabb tulajdonos jogkörébe avatkozóan olyan alakban sem rendelkezhetik, hogy ő az előjegyzett tulajdonos tulajdoni igényét jogosnak kinyilvánítsa s neki bekebelezésre alkalmas okiratot adjon, vagy hogy az ellene inditott perben rosszul vagy épen nem is védekezve a bekebelezett tulajdonos hátrányára az előjegyzett tulajdonost segitse diadalra és tulaj donképen oly perben álljon alperesként, a mely per tárgya, az ingatlan tulajdona iránt ő már közvetlenül érdekelve nincs is, mivel a tulajdon már nem lehet az övé, hanem csak az előjegyzést vagy bekebelezést nyert tulajdonosé. Ezek szerint az igazolást, ha a tulajdonjog előjegyzése után a bekebelezett tulajdont harmadik szerezte meg, helyesen csak a bekebelezett tulajdonos nyilatkozatával lehet kieszközölni, s csak a bekebelezett tulajdonos ellen lehet az igazolási pert meginditani; magától értetődő lévén az, hogy az előbbi bekebelezett tulajdonos ellen kellő módon s törvényes határidőben a tulajdonjog utóbbi bekebelezését megelőzőleg meginditott igazolási perre nézve az előbbi bekebelezett tulajdonosnak az utóbb bekebelezett tulajdonos szintén jogutódja, e per hatályát tehát a jogutód abban az állásában, a melyben tulajdonjoga bekebelezésének időpontja találta, elfogadni tartozik, abba felperes részéről alperesként bevonható vagy abba alperesként maga is beléphet. Magától értendő továbbá az, hogy ha az előjegyzett tulajdonos a korábbi bekebelezett tulajdonostól az előjegyzés igazolására alkalmas nyilatkozatot oly időpontban kapott, a midőn még az utóbbi bekebelezett tulajdonos a maga tulajdonjogának bekebelezését ki nem eszközölte s nem kérte, vagy ha az előjegyzett tulajdonosnak az az okirata, a melynek alapján az előjegyzést megkapta, bekebelezés megengedésére is alkalmas volt és a bekebelezés csak azért maradt el, mert az előjegyzett tulajdonos tévedésből csak előjegyzést kért: az előjegyzett tulajdonos ezeknek az okiratoknak alapján az igazolást és a bekeblezés megengedését kérheti mindaddig, mig az utóbb bekebelezett tulajdonos az előjegyzés törlése iránt a sikeres kérvényt a telekkönyvi rendelet 99. § a alapján be nem adta. Mert ezeknek az okiratoknak hatályát az utóbb bekebelezett tulajdonos, mint jogutód annál a jogszabálynál fogva, hogy a bekebelezett tulajdonos másra több jogot, mint a mennyivel maga bir, át nem ruházhat (osztrák polg. törvénykönyv 442. §-a) szintén elfogadni köteles.