Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. 201 ságai feltétlenül, másnak birlalatában lévő ingóságai pedig csak a birlaló beleegyezésével, vagy e nélkül is, ha a végrehajtató bizonyítékokkal kellően valószinüsiti, hogy a foglalás alá veendő ingóságok a végrehajtást szenvedőnek képezik tulajdonát. Ugyané törvényszakasz kártéritési keresetet ad a végrehajtatónak a foglalásba be nem egyező birlaló ellen arra az esetre, ha ez jogosulatlan ellenzéssel gátolta meg a végrehajtást szenvedő tulajdonát képező ingóságok lefoglalását. Az 1881 : LX. törvényczikknek idevágó rendelkezései közül figyelembe veendő még: a 43. §-nak az az intézkedése, hogy a végrehajtató nyilatkozni tartozik, hogy a végrehajtást adósának minő vagyonára kivánja vezetni, de ha csak ingóságokra kivánja a foganatosítást, elegendő annak a járásbiróságnak megnevezése, melynek területén a végrehajtás alá vonandó ingók feküsznek; továbbá a 47. és 71. §-oknak intézkedései, a melyek szerint a foglalás az ingóságoknak a helyszinén teljesitendő összeírása és megbecslése utján történik. Ezek a szabályok magukban véve is teljesen elegendők, hogy a végrehajtató jogos igényeit örökséget nyerő adósa ellen sikerrel érvényesithesse. Magyarországnak azon a területén ugyanis, melyen a magyar örökösödési jog van hatályban, az örökös az örökhagyó elhalálozásának pillanatában már a törvény erejénél fogva megszerzi a hagyatékot képező vagyonból őt illető résznek a tulajdonát, a hagyatéki ingókból neki jutó részt azonnal birtokba is veheti s az esetek többségében örökös társaival megosztva, tényleg birtokba is veszi. így tehát, ha a végrehajtást szenvedő a részébe jutott hagyatéki ingóságokat tényleg már birtokba vette, azok — nem mint eszményi örökrész — hanem mint a végrehajtást szenvedő birlalatában lévők, a végrehajtási törvény 48. §-a értelmében ugy is lefoglalhatok; ha pedig a végrehajtást szenvedő örökrészének birlalásában még nincs, ugy a kérdéses hagyatéki ingók vagy azokból a végrehajtást szenvedőre eső rész a végrehajtási törvény 48. §-a alapján a birtokló örököstársnak beleegyezésével vagy a nélkül is, de a végrehajtást szenvedő tulajdonjogának valószinüsitése mellett szintén lefoglalhatok. Végül ha a végrehajtást szenvedő örökrészét jogosulatlanul birtokló örökös társ alaptalanul kétségbe vonja a végrehajtást szenvedőnek a lefoglalandó ingókra örökösödés alapján szerzett tulajdonjogát, a végrehajtató a végrehajtási törvény 48. §-ának utolsó bekezdése értelmében kártéritési kereset utján szorithatja a foglalást jogosulatlanul ellenző birlalót a végrehajtás szenvedő örökrészére eső érték megtérítésére ; és ez a kártéritési kereset tényleg helyettesitőjét képezi annak a keresetnek, a melyet az 1881 : LX. t.-cz. 138. §-a ad a végrehajtatónak arra az esetre, ha ez a végrehajtást szenvedőt valamely hagyatéki ingatlanból megillető örökrészre vezeti a végrehajtást. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a végrehajtást szenvedőnek, őt ingóságokból álló hagyatéki vagyonból megillető eszményi jutaléka,