Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

2 A Curiának 1881: LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. elnöke, vagy a m. kir. Curiának másodelnöke, avagy alelnöke, ezeknek akadályoztatása esetében pedig rangidősb tanácselnöke elnököl. 2. A teljes tanácsban döntvény csak az esetben hozható, ha abban a polgári tanácsok összes tagjai (beleértve azoknak elnökeit is) felénél több tag van jelen. 3. A teljes tanács zárt ülésben tanácskozik, a melyben a jelenlevők többsége határoz: a szavazatok számának egyenlősége esetében pedig azon vélemény emelkedik elvi megállapodásra, a melyhez az elnök szavazatával járul. Ez utóbbi esetben az elnök egyébiránt nem köteles saját döntő szavazatát a vitás elvi kérdés felett tartott első teljes tanácsülésben érvényesíteni, de a vitás elvi kérdést 4 nap alatt összehivandó ujabb teljes tanácsülés elé utasíthatja, a melyen az okvetlenül eldöntendő. Ha azonban egy előbbi teljes tanácsülésben már létrejött elvi megállapodásnak megváltoztatása vagy módosítása képezi a tanácskozás tárgyát: ujabbi elvi megállapodás csakis a jelenlevők kétharmadrészének hozzájárulásával jöhet létre. 4. Ha valamely ügynek előadásakor, vagy az ügy feletti tanácskozáskor vitás elvi kérdés merül fel, valamint, ha az előadó vagy a tanács más tagja az előadottal hasonló ügyekben hozott ellentétes elvi alapokon nyugvó curiai határozatokról bir tudomással, ugy az előadónak, mint a tanács bármelyik tagjának jogában áll azt indítványozni, hogy a vitás elvi kérdés teljes tanács elé vitessék, és ha a tanács többsége ezt elhatározza, vagy ha a vitás elvi kérdésnek a teljes tanács elé vitelét a tanácselnök szükségesnek tartja: a tanácselnök «) az ügy elintézését felfüggeszti, b) a vitás elvi kérdést a tanácsülésben szövegezteti, és c) azt az ülési jegyzőkönyvbe bevezettetvén, intézkedik, hogy a jegyzőkönyv hit. kivonata a m. kir. Curia elnökének megküldessék. 5. Oly esetekben, a melyekben a m. kir. Curia elnöke ellentétes elvi alapokon nyugvó curiai határozatokról nyer tudomást (1881 : LIX. t.-cz. 4. §.): ha az ellentétes határozatokra okul szolgált ügyekre vonatkozó iratok az alsóbb bíróságokhoz még el nem küldettek, azoknak visszatartására és arra nézve intézkedik, hogy a vitás elvi kérdések azon tanácsokban, a melyekben az ellentétes határozatok hozattak, az ügyiratok felhasználásával késedelem nélkül külön-külön szövegeztessenek, és a tanácsülési jegyzőkönyveknek hit. kivonatai neki megküldessenek ; ha pedig a kérdéses ügyekre vonatkozó iratok az alsóbb bíróságokhoz már elküldettek: az ellentétes határozatokra az összes polgári tanácsoknak elnökeit figyelmezteti és arra nézve intézkedik, hogy az illető ügyiratok az alsóbb bíróság által a m. kir. Curiához megküldessenek. Az iratok vétele után a vitás elvi kérdéseknek külön-külön szövegeztetése és a jegyzőkönyvi kivonatoknak megküldése eszközlendő. Ha az iratok megérkezte előtt a tanácsok egyikében azon ügyekhez, a melyekben az ellentétes határozatok hozattak, hasonló ügy adatnék elő : a tanácselnök a 4. pont a)—c) bekezdései értelmében intézkedik. 6. A vitás elvi kérdéseket tartalmazó jegyzőkönyv kivonatának vétele után, a m. kir. Curia elnöke, a vitás elvi kérdések szövegének megküldése mellett, a teljes tanács tagjait legkésőbb 8-ad napra ülésre meghívja. 7. A vitás elvi kérdés mindig a teljes ügyállás előadása — és az 5-ik pont esetében az ellentétes határozatoknak, valamint azok indokainak felolvastatása — után terjesztendő elő. Az előadói tisztet azon birák teljesitik, a kik a vitás elvi kérdésekre alapul szolgált ügyeknek előadói. 8. Előadás után első sorban az előadó terjeszti elő indokolt véleményét, * azután pedig az esetleges elleninditvány és a tanácskozás következik. A teljes tanácsülésben egyébként a birói ügyviteli szabályok határozatai alkalmazandók. 9. A tanácskozás befejeztével a szavazás következik, a mit előbb a birák rangidősbb, azután pedig az elnökök rangifjabb sorrendben végeznek. 10. A szavazás végeztével az elnök a teljes tanácsülésben létrejött elvi megállapodást röviden indokolva kihirdeti és a döntvények szövegezésére esetrőlesetre a teljes tanács azon tagjából, a kinek véleménye a többség által elfogadtatott és más két tagjából, valamint a jegyzőkönyvvezetőből álló bizottságot nevez, a mely feladatát késedelem nélkül teljesiti.