Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)
152 A kir. ítélőtábláknak 1890 : XXV. t.-cz. 13. § a hozott polgári döntvényei. Mert a tömeg joga nem a megtámadottnak, mint későbbi szerzőnek a jogából, hanem a közadósnak a telekkönyvbe már előbb bevezetett jogából ered, és mert a hatálytalanság alapján nem uj jog vezettetik be a telekkönyvbe, hanem a csődhitelezők magukra nézve a hatálytalanított jogcselekmény előtt volt állapot helyreállításaként azt érik el, hogy velők szemben a megtámadott által a közadóstól szerzett telekkönyvi jog ebben a részében törültetik. Az állandó birói gyakorlat szerint is a telekkönyvi jog megtámadására irányuló perben, marasztalás esetén, az Ítélet akkép szól, hogy a megtámadott javára a telekkönyvbe bejegyzett jogra nézve feljegyeztessék, hogy a bejegyzés a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan. Ezekből kitűnik, hogy a csődtörvény III. fejezete értelmében valamely telekkönyvi jog megtámadására irányuló per lényegében a törlési perrel rokontermészetű; az ily per alapjául szolgáló kereset nem oly kötelmi viszonyból származó igény érvényesítését czélozza, mely zárlat utján biztositható; s az olyan uj nyilvánkönyvi jog szerzésére irányuló keresetek közé sem tartozik, melyek alapján a m. kir. Curiának 11. számú polgári döntvénye szerint a perfeljegyzés ki van zárva. Minthogy tehát valamely telekkönyvi jog megtámadására a csődtörvény III. fejezete értelmében indított kereset épen ugy, mint a törlési kereset, a telekkönyvi bejegyzés érvényessége ellen irányul, ez épen ugy, mint a törlési kereset a telekkönyvben feljegyezhető. Kelt Győrött, a kir. Ítélőtáblának 1900. évi márczius hó 2G-án tartott teljes ülésében. Hitelesítette a győri kir. ítélőtáblának 1900. évi április hó 9-én tartott teljes ülése. 9. szám. A szakértők és tanuk járandóságainak előlegezésére — a birói ügyviteli szabályok 261. §-ában foglalt eset kivételével — első sorban a bizonyító fél ügyvéde kötelezendő. A m. kir. Curiának az 1890: XXV. t.-cz. 13. §-a alapján XI. sz. a. hozott és hasonló elvi kijelentést tartalmazó polgári döntvénye folytán tárgytalan. A kassai kir. ítélőtábla polgári döntvényei. 1. szám. Az 1881. évi LX. t.-cz. 180. §-a alapján csak akkor rendelhető el az árverésen eladott ingatlan vevőjének birói kiküldött által való birtokba helyezése, ha ezt a vevő a vételi bizonyítvány kézbesítésétől, illetve a mennyiben az árverési feltételek szerint a tényleges birtokbavétel joga későbbi időponthoz van kötve, ennek az időpontnak beálltától számítandó egy év alatt kéri. A m. kir. Curiának az 1890: XXV. t.-cz. 13. §-a alapján I. szám alatt hozott ellentétes elvi kijelentést tartalmazó polgári döntvénye folytán hatályát vesztette. 2. szám. Elfogadható-e végrehajtási ügyekben az 1881 : LX. t.-cz. 119. §-a esetén kivül is a felek részére nem kézbesített, de kihirdetett végzések ellen szóval bejelentett felfolyamodás?
