Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A kir. ítélőtábláknak az 1890. évi XXV. t.-cz. 13. §-a alapján hozott polgári döntvényei. A kir. Ítélőtáblák az 1890. évi XXV. t.-czikk 13. §-a értelmében az azokban az ügyekben felmerült vitás elvi kérdéseket, melyekben a törvény szerint mint utolsófoku bíróságok járnak el, teljes ülésben döntik el. A teljes ülési eljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendeletet lásd a 105. lapon. A birói ügyviteli szabályok a kir. Ítélőtábláknál felmerült vitás elvi jelentőségű jogkérdések eldöntése tárgyában a következő rendelkezést tartalmazzák: 373. §. Azokra az ügyekre nézve, a melyekben a törvény szerint a kir. ítélőtábla mint utolsófoku bíróság járt el, a felmerült vitás elvi jelentőségű jogkérdések eldöntése végett a kir. ítélőtáblák és a kir. Curia teljes üléseinek egybehívására alakítására, az eljárásra, a határozathozatalra és a megállapodások megváltoztatására vonatkozólag külön rendelet intézkedik. (1890 : XXV. t.-cz. 13. §.) A budapesti kir. Ítélőtábla polgári döntvényei. 1. szám. Az 1881. évi LX. t.-cz. 89. § a szerint folyamatba tett igényperben, igénylő az eskületéti batárnap elmulasztása miatt igazolással élhet-e? (4102. és 25,932/1891. polg. számokhoz.) Határozat. Az 1881. LX. t.-cz. 89. és következő §-ai értelmében folyamatba tett igényperben, igénylő az eskületéti határnap elmulasztása miatt igazolással nem élhet.* Indokok : Az igazolási perorvoslatnak a polg. törv. rendtartás értelmében egyedül a törvény által kifejezetten megengedett esetekben van helye. Határozott kifejezést ad ennek a törvény, jelesen az 1881 : LIX. t.-cz. 61. § a, melyben az igazolás esetei tüzetesen fel vannak sorolva, továbbá a G3. §., mely a törvény által meg nem engedett esetekben benyújtott igazolási kérelmet hivatalból visszautasitani rendeli. * Minthogy a sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. t.-czikk 229. §-ának rendelkezéséhez képest a végrehajtási törvény 94. §-a értelmében sommás uton tárgyalandó igényperekben a fentidézett törvény szabályai alkalmazandók, e törvény 95. és 96. §§-ai értelmében pedig csak a fél eskü alatti kihallgatásának van helye, ez a döntvény csak annyiban jöhet alkalmazásba, a mennyiben az idézett törvény 100. §-ában meghatározott egyezségi eskü alkalmazásának lesz helye, és az eljáró perbíróság az esküt nem veszi ki nyomban, hanem vagy maga tüz ki az eskü letételére határnapot, vagy pedig más bíróságot keres meg az eskü kivétele iránt.