Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

130 A Curiának az 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a döntvényei polgári ügyekben. Vonatkozással egyfelől a budapesti kir. Ítélőtábla 6. számú és a győri kir. ítélőtábla 9. számú, másfelől a kassai kir. ítélőtábla 8. számú alább közölt teljes ülési döntvényeire.* Határozat. A mennyiben oly összegről van szó, mely az ügyvédi rendtartás 54. §-a szerint igényelhető előleg szokásos összegével megfelelő arányban áll, a tanuk és szakértők dijainak és kiadásainak előlegezésére a birói ügyviteli szabályok 261. §-a esetének kivételével a fél ügyvéde is kötelezhető. Indokok: Ügyvédi képviselet esetében a biróság rendszerint az ügyvéddel érintkezik, hozzáintézi az ügy lebonyolítása végett szükséges felhívásokat és az ügy elvállalásának tény énéi fogva joggal várhatja tőle azt, hogy mindazokról az eszközökről gondoskodjék, melyek a folya matba tett per mielőbbi befejezésének érdekében elkerülhetlenek. Az ügyvédi rendtartás 54. § a kifejezetten feljogositja az ügyvédet arra, hogy a reá bizott ügyben felmerülő kiadásai fedezésére is megfelelő előleget követelhessen, s minthogy az ügyvéd tájékozva kell hogy legyen a per esélyei szerint szükséges bizonyitási eszközökre nézve, módjában áll felétől a bizonyitási eljárással felmerülő költség erejéig is előleget kivánni. Ezeknek a tekinteteknek felismerésére vezetendő vissza a kir. Curia fennállott semmitőszéki osztályának 1878. évi május hó 3 án hozott teljes ülési határozata, a mely kimondotta azt, hogy a tanuk és szakértők járandóságainak előlegezésére a fél ügyvéde kötelezhető. E határozatnak megfelelően jártak el legtöbb esetben a biróságok, s az ez alapon kifejlet gyakorlattól eltérni elegendő ok most sem forog fenn, mert az 1893:XVI1I. t.-cz. 83. és 94. §-ának a rendes perekre is kiterjesztett az a rendelkezése, hogy a tanú- vagy szakértői bizonyitás foganatosítása megfelelő előleg letételétől tétethetik függővé, e gyakorlatot feleslegessé nem teszi, mivel a most idézett törvényszakaszok csak megengedik a költség letételének előzetes követelhetését, de nem tiltják el a birót attól, hogy a bizonyitást a költség letétele nélkül el ne rendelje. Mindezeknél fogva a jelenlegi gyakorlat fentartásával a fentebbi értelemben kellett határozni. Magától értetvén, hogy e mellett az eljáró biróságok belátására marad fenn az, hogy minden egyes előforduló eset körülményeinek megfontolásával e gyakorlat az ügyvédnek méltánytalan megterheltetésére ne vezessen, s hogy azokban az esetekben, melyekben ez az intézkedés ilyen eredményre nem vezethetne, annak elejét vegyék az 1893: XVIII. t.-cz. 83. és 94. §-ainak alkalmazásával, és végül, hogy a mennyiben oly összegről van szó, mely * A budapesti királyi Ítélőtábla 6. számú polgári döntvénye. Rendes perekben a szakértők és tanuk járandóságának előlegezésére a birói ügyviteli szabályok 261. §-a esetének kivételével a bizonyító fél ügyvédje kötelezhető. A győri kir. Ítélőtábla 9. számú polgári döntvénye. A szakértők és tanuk járandóságainak előlegezésére — a birói ügyviteli szabályok 261. §-ában foglalt eset kivételével — első sorban a bizonyító fél ügyvéde kötelezendő. A kassai királyi ítélőtábla 8. számú polgári döntvénye. Rendes perekben a tanuk és szakértők járandóságának előlegezésére a bizonyító fél ügyvédje mm kötelezhető.