Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának az 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a döntvényei polgári ügyekben. 119" Ettől az állásponttól való eltérésre nem szolgálhat elfogadható okid az a körülmény, hogy akkor, a mikor a törvény a 180. §. a) pontjában a felülvizsgálat megengedhetöségéröl a 181. szakaszszal kapcsolatosan rendelkezik, »a kereset tárgyának értéke« kifejezést használja, mivel ebből semmiképen sem lehet azt a következtetést levonni, hogy a fölülvizsgáiat megengedhetőségét csupán a felperesi kereset tárgyának értéke határozná meg. A most jelzett kifejezés ugyanis az 1893 : XVIII. t.-cz. szerint teljesen azonos a per tárgyának értékével, a mi kitűnik abból, hogy az 1. §. 1. pontjában a sommás birói hatáskör megállaptisánál a »kereset tárgya«, »per tárgya« felváltva használtatnakie, á2. és 5. pontokban »per tárgya« emlittetik, a 3. §. a »peres tárgy értékének« megállapításáról szól, a 4. § ban a felebbvitel megengedhetőségének meghatározása (126., 181. §§.), valamint a felülvizsgálat vagy felfolyamodás eldöntésére hivatott biróság megállapítása végett (186., 214. §§.) a »per tárgyának értéken hozandó tisztába, tehát a 181. § ban használt »kereset tárgyának értéke« és a 186. §-ban foglalt e kifejezés »azon perekben, melyek tárgyának értéke« teljesen azonos értelemben használtatnak a per tárgyának értékével. Már pedig ahhoz kétség nem férhet, hogy ez utóbbi kifejezés ép ugy vonatkozik a felperes keresetére, mint az alperes viszonkeresetére és igy a 181. és 186. §-okban előforduló kifejezések semmi támpontot sem nyújtanak arra, hogy a felülvizsgálati értékhatár megállapításánál csupán a kereset táigyának értéke lenne tekintetbe veendő az esetben is, ha ez 200 forinton alul marad, mig a viszonkereset tárgyának értéke ezt az összeget meghaladja. Ezek szerint a viszonkeresetre vonatkozólag sem lehetnek más jogorvoslati szabályok irányadók, mint a melyek a keresetekre hozott Ítéletekre állanak s ennélfogva a felülvizsgálat megengedésének kérdésében is mindig a magasabb, akár kereseti, akár viszonkereseti összeg irányadó. De ugyanebből következik, hogy valamint a perorvoslatok tekintetében a kisebb viszonkereseti összeg a nagyobb kereseti öszszeg sorsában részesül, agy megforditva is, tehát a nagyobb viszonkereseti összeggel kapcsolatban a felülvizsgálat mindenkor a 200 forinton aluli kisebb kereseti összegre is kiterjed. A S. E. törvény 23. § a szerint ugyanis, ha alperes a főügygyel együtt tárgyalható viszonkeresetet terjeszt elő, a biróság a viszonkeresetnek elkülönitett tárgyalását elrendelheti ugyan és a viszonkeresetet a keresettől elkülönitve döntheti el; azonban az ekként elkülönitett viszonkeresetre sem hozhat végitéletet, hanem csak részitéletet, a mint ez a 23. §. 3. pontjában idézett 103. §. rendelkezéséből kétségtelenül kitűnik; a sommás törvény e részben nem tesz különbséget a keresettel tartalmilag összefüggő és attól teljesén független viszonkereset közt, valamint a között sem, hogy a viszonkereset a keresettel együttesen tárgy altatott e vagy sem, és hogy a viszonkereseti követelésnek csak egy része alkalmas-e a részitélettel való külön eldöntésre, avagy az egész viszonkereset. A S. E. törvény rendszere szerint pedig a felülvizsgálati érték-