Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának az 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a döntvényei polgári ügyekben 117 telések fogalma alá, mivel az ily elvont haszon csak járulékos természetű, a pernek jellegét pedig a kereset önálló főtárgya határozza meg. De továbbá, a midőn a törvény az 1881 : LX. t.-cz. 237. §-ának b) pontja szerint az ingatlanok biztosításának módját a zárlat alkalmazásával szabályozván, nem intézkedett arról, hogy az esetleges elvont haszon pénzbeli egyenértéke mi módon biztosittassék, jóllehet egyébként a biztositás minden neme és módjáról a felmerülhető körülmények szerint kimeritő és részletes szabályokat állapitott meg, ebből a körülményből azt kell következtetni, hogy az ily járuléktermészetű pénzbeli követelések külön biztosításáról, a mennyiben lejártak, azért nem rendelkezett, mert azt megengedni nem czélozta, a lejárandó haszonvételekre nézve pedig a zárgondnoki kezelés amúgy is elegendő biztositást nyújt. A törvényhozás ebbeli czélzatát megerősiti az a körülmény is, hogy az ingatlan iránti perek túlnyomó nagy számánál, a mint az az évi ügyforgalomból tudva van, az elvont haszon czimen követelhető Összeg arányban sem állana a biztositási végrehajtással járó költségekkel. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1896. évi deczember hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1897. évi január hó 5-én tartott teljes ülésben. V. Abban az esetben, ha sommás perben a kereset tárgyának értéke a 200 forintot meg nem haladja, ellenben a viszonkereset 200 forintott meghalad, felülvizsgálatnak a S. E. 180. §. a) pontja értelmében van-e helye? Vonatkozással egyrészről a kassai kir. ítélőtábla 6. számú, másrészről a győri kir. ítélőtáblának 3. számú alább közölt ellentétes polgári teljes ülési döntvényeire.* Határozat. Abban az esetben, ha sommás perben a kereset tárgyának értéke a 200 forintot meg nem haladja, ellenben a viszonkereset 200 forintot meghalad, a S. E. 180. §. a) pontja értelmében felülvizsgálatnak helye van. Indoka/,-: A S. E. törvény a felébbviteli jogorvoslat rendszerének megállapításánál mind a felebbvitel megengedésére, mind a felebbviteli birói hatáskör megállapítására nézve a per tárgyának értékét veszi alapul. * A győri kir. Ítélőtábla 3. számú polgári döntvénye. Ha a viszonkereset tárgyának értéke 200 forintot meghalod, ellenben a kereset tárgyának értéke 200 forintot meg nem Italod, a felcbbezési bíróság ítélete ellen az 1893. évi XVIII. t.-cz. 180. §-ának a) pontja értelmében felülvizsgálatnak heh/e van. A kassai kir. ítélőtábla 6. számú polgári döntvénye. Ha a viszonkereset tárqi/ának értéhe a 200 forintot meghaladja, ellenben a kereset tárgyának értéke a 200 forintot meg nem haladja, a felebbezési bíróság ítélete ellen az 1903. évi XVIII. t.-cz. 180. §-ának a) pontja értelmében félülvizsgálatnak nincs helye.