Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

108 A Curiának az 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a döntvényei polgári ügyekben. példányban közölje a kebelbéli tanácsok és itélőbirák mindegyikével. A tanácsokkal közölt döntvénypéldány azok határozattárában helyezendő el. Ezen, más Ítélőtáblai döntvényekkel szemben a jogegység szükség esetében szintén teljes ülések utján lesz megóvandó a következők szerint. Ügyeljen a kir. Ítélőtábla elnöke arra, hogy egy más Ítélőtábla döntvénye, mihelyt ez vele közöltetett, a vezetése alatti ítélőtábla határozattárában foglalt határozatokkal összehasonlittassék. E végre ő az itélőbirák vagy a segédszemélyzet köréből egyet vagy kettőt állandóan avagy esetről-esetre megbízhat azzal, hogy neki 8 nap alatt jelentést tegyenek arról: vájjon a más ítélőtábla részéről közölt döntvény nincs-e a kebelbéli határozattárba felvett határozatok valamelyikével ellentétben s ha igen, melyikkel és tüzetesen mire nézve van ellentétben ? Ha ez uton az ítélőtábla elnöke az ellentétről meggyőződött: erre a kebelbéli tanácsokat azzal a felhívással figyelmezteti, mely fent a 4. § ban, ennek 3. pontja esetére van megszabva, és ha azután egy olyan jogkérdést tartalmazó ügy kerül valamelyik tanácsban előadásra: az illető tanácselnök s ennek jelentése folytán az ítélőtábla elnöke, valamint a jogkérdés eldöntésére hivatott teljes ülés is a 4. §-nak 3. pontja esetére fentebb szabályozott eljárást fogja követni. Ha pedig a kir. ítélőtábla határozattárába felvett határozatoknak egyikével sincs még eldöntve az a jogkérdés, mely a más ítélőtábla között döntvényének tárgyát képezi: az utóbbi döntvényt, mely különben is a kebelbéli tanácsok határozattárában van elhelyezve, ugy kell tekinteni, mintha az egy kebelbéli tanácsnak volna elvi jelentőségű megállapodása; és ebhez képest, ha utóbb valamelyik tanács egy előadott ügy alkalmából abban állapodik meg, hogy a felmerült jogkérdés a másik Ítélőtábla döntvényétől eltérően döntendő el: ez esetben az illető tanácselnök és ennek jelentésére az ítélőtábla elnöke, valamint a jogkérdés eldöntésére hivatott teljes ülés is — azzal az eltéréssel, hogy iratok beszerzésének helye nincs — mindenben ugy jár el, mint fentebb a 4. §-ban, ennek 1. pontja esetére rendelve van. 13. §. A kir. Curia elnöke gondoskodik arról, hogy a kir. ítélőtábláktól hozzá felterjesztett teljes ülési döntvények más tárgyaktól elkülönittetten kezeltessenek s a legalkalmasabb módon nyilvántartassanak és egymással esetről-esetre egybehasonlittassanak. E végre jogában áll a Curia itélőbirái vagy segédszemélyzete köréből egyet vagy kettőt megbízni, úgy, mint ezt a 12. §. szerint az ítélőtáblák elnökei saját hatáskörükben tehetik. 14. §. Ha a kir. Curia elnöke meggyőződik arról, hogy a felterjesztett ítélőtáblai döntvény a nyilvántartott ítélőtáblai döntvények valamelyikével ellentétes, vagy ha erre az igazságügyminister által figyelmeztetve lett: intézkedik azon ügyek iratainak hivatalból beszerzése iránt, a melyekben az illető ítélőtáblák ellentétes elvi jelentőségű megállapodásai keletkeztek. Egyúttal a teljes ülésre egy vagy két előadót rendel ki, az ügyiratok beérkezése után pedig, a jogkérdés szövegének előzetes megállapítása mellett, annak eldöntésére teljes ülést tüz ki, gondoskodván az iratoknak előzetes megtekinthetés végett leendő kitételéről is — a 4. §. utolsó bekezdése értelmében. 15. §. Ezen curiai teljes ülés vagy polgári, vagy büntető, a szerint, a mint az eldöntendő jogkérdés a polgári, vagy a büntető szakosztály körébe utalt valamely ügyben merült fel. A polgári teljes ülést a polgári szakosztályba, a büntető teljes ülést pedig a büntető szakosztályba beosztott összes curiai itélőbirák képezik. Tart azonban a kir. Curia kivételesen vegyes teljes ülést is, összes (polgári és büntető) itélőbiráiból alakítva, abban az esetben, mely a kir. Ítélőtáblákra nézve az 5. §-ban van feltételezve. Egyébiránt ezen curiai teljes ülésekre is — a mi az egybehivást, a határozatképességet, az előadást, a tanácskozást s a határozathozatalt, valamint a döntvénynek szövegezését, hitelesítését és a döntvénykönyvbe való bevezetését illeti — az 1881: LIX. t.-cz. 4. §-a alapján 1881. évi november hó 1-én 2214/1. M. E. szám alatt kibocsátott igazságügyministeri rendelet megfelelő intézkedései alkalmazandók ; magától értetvén, hogy a jogkérdés szövegének végleges megállapítása is a teljes ülés jogkörébe tartozik. A beszerzett iratok visszaküldése iránt a kir. Curia elnöke a 9. §-nak megfelelően intézkedik és ugyanő elrendeli, hogy a Curiánál nyilvántartott ama táblai döntvényekre, a melyekre a hozott curiai döntvény vonatkozik, feljegyeztessék a curiai döntvény kelte, száma és tartalmából az, hogy az Ítélőtáblai döntvényt a kir. Curia döntvénye megerősítette vagy megváltoztatta.