Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

106 A Curiának az 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a döntvényei polgári ügyekben. ségesnek véli — intézkedik azon ügyek iratainak hivatalból való beszerzése iránta a melyekben az ellentétes határozatok hozattak. A 3. pont feltételezi, hogy az abban emiitett ellentétes gyakorlatról a kir. Ítélőtábla elnöke nem a határozattárból, hanem más bármely uton nyert tudomást és arról elnöki kötelességéből folyólag az ítélőtábla tanácsait figyelmeztette azzal a felhívással, hogy az első felmerülendő ügy alkalmából a jogkérdésnek teljes ülésben leendő eldöntését kezdeményezzék. Ha tehát egy olyan jogkérdést tartalmazó ügy kerül előadásra: az illető tanács elnöke annak elintézését felfüggeszti és az ügyiratokat előterjeszti az ítélőtábla elnökének, ez pedig a teljes ülésre egy vagy két előadót rendel ki és — a mennyiben szükségesnek véli — hivatalból beszerzi azon a kir. Ítélőtábla által előbb elintézett ügyiratokat is, melyek az ellentétes gyakorlatot feltüntetik. De iratoknak más ítélőtáblától vagy más Ítélőtábla kerületéhez tartozó bíróságoktól való beszerzését ilyenkor mindig mellőzni kell. Mindezen esetekben az ítélőtábla elnöke a teljes ülést késedelem nélkül kitűzi és arra az itélőbirákat, az eldöntendő jogkérdés előzetes szövegének közlése mellett meghívja; gondoskodván arról is, hogy a vonatkozó iratokat az itélőbirák a teljes ülést megelőző három napon át a kijelölendő hivatalos helyiségben megtekinthessék. 5. §. A kir. ítélőtáblák polgári és büntető teljes üléseket tartanak a szerint, a mint az eldöntendő jogkérdések a polgári vagy a büntető szakosztály körébe utalt ügyekben merültek fel; de azok mindig az összes itélőbirákból alakitandók meg ugy, hogy a polgári teljes ülésben a büntető szakosztálynak is és viszont a büntető teljes ülésben a polgári szakosztálynak is minden itélöbirája részt vehessen. Vegyes (polgári és büntető) teljes ülés tartatik akkor, midőn a felmerült vitás elvi jelentőségű kérdés nem csupán polgári vagy csupán büntető, hanem polgári és egyszersmind büntetőjogi kérdést is képez. 6. §. A teljes ülés nem nyilvános. Abban az ítélőtábla elnöke, illetve alelnöke s ezek akadályoztatása esetén rangsor szerint egyik tanácselnöke elnököl. Jegyzőt ahhoz a segédszemélyzetből az elnök rendel ki. Döntvény hozatalára a teljes ülés csak akkor képes, ha abban az itélő bíráknak legalább kétharmad része jelen van. A vitás jogkérdés a teljes ülésben, miután az ügyállást az előadók saját indokolt véleményökkel együtt s a rendelkezésre álló iratok és adatok felhasználásával előadták, tanácskozás alá vétetik s ennek befejezte után szavazattöbbséggel döntetik el (11. §.); a jogkérdés szövegének végleges megállapítása is a teljes ülés tanácskozása és határozata körébe tartozik. A szavazást mindig a birák kezdik meg rangidősb sorrendben s utánuk a tanácselnökök szavaznak rangifjabb sorrendben. A szavazatok egyenlősége esetében a teljes ülés elnökének szavazata dönt. Egyébként a tanácskozásra és szavazásra az ügyviteli szabályok megfelelően alkalmazandók. A többség megállapodását, mint teljes ülési döntvényt az elnök, a többség által elfogadott indokokkal együtt, kimondja és annak szövegezésére egy három tagból s a teljes ülés jegyzőjéből álló bizottságot küld ki, a melynek egyik tagja mindenesetre az legyen, a kinek indítványát fogadta el a többség. A teljes ülés azonban a 4. §. 1. és 2. pontjai esetében mellőzheti, illetőleg abbanhagyhatja a jogkérdés fölötti tanácskozást, szavazást és döntvényhozatalt akkor, ha valamelyik tanács bejelenti, hogy az általa hozott s a határozattárba felvett határozathoz jövőre ragaszkodni nem kiván, s ha ama határozatot a telje& ülés egy tagja sem kívánja jövőre fentartatni. Ilyenkor a teljes ülés egyszerű, a jegyzőkönyvbe felveendő határozattal csak azt rendeli el, hogy az elejtett határozat a határozattárból töröltessék ki és ez a törölt határozatra jegyeztessék fel. Ezen határozat nem tekintetik döntvénynek és nem esik a döntvények iránti rendelkezések alá. 7. §. A döntvény szövegezésére kiküldött bizottság az általa szövegezett s kimerítően indokolt döntvény tervét, a bizottsági tagok által aláírva, késedelem nélkül bemutatja a teljes ülés elnökének, a ki annak hitelesítésére teljes ülést tüz ki és erre az itélőbirákat a döntvényterv közlése mellett meghívja. A hitelesítő teljes ülésben mindig az elnököljön, a ki azon teljes ülésben elnökölt, a melyben a döntvény hozatott és őt csak elkerülhetetlen szükség esetén helyettesíthesse egy olyan tag, ki a döntvény hozatalánál jelen volt.