Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

§4 pedig azt nycreményvágyból tette : öt évig terjedhető bör­tönnel büntetendő. Btk. 291. §. Ha a halál, az azt okozónak hivatásában vagy foglalkozásában való járatlanságából, hanyagságából, vagy azok szabályainak megszegéséből származott, három évig terjedhető fogházzal és száz forinttól kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A jelen szakasz ese­teiben a bíróság, a bűnösnek talált személyt, azon hivatás, vagy foglalkozás gyakorlatától, belátása szerint végképen, vagy határozott időtartamra eltilthatja és a gyakorlat isméti megengedését, ujabb vizsgától, vagy a kellő képzettség megszerzését igazoló más bizonyítéktól teheti függővé. A 310. §. foglalkozik az igy okozott súlyos testi sértéssel, a büntetés egy évig terjedhető fogház és 500 írtig terjedhető pénzbüntetés, itt is lévén alkalmazandók a foglalkozás el­tiltására vagy újbóli megengedésére vonatkozó határozatok. Btk. 300. §. A párviadalnál jelen volt orvosok nem büntettetnek. Btk. 328. §, Azon orvos, sebész, gyógyszerész, szülésznő, aki valamely család, vagy személy jó hírnevét veszélyeztető, és hivatalánál, állásánál vagy foglalkozásánál fogva megtudott, vagy reábízott titkot, alapos ok nélkül másnak felfedez: vétséget követ el, s a sértett fél indítvá­nyára, három hónapig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen intézkedés kiter­jed a fenn megjelölt személyek segédeire is. 329. §. Nem tartozik az előbbi szakasz rendelkezése alá azon eset: ha a megjelölt személyek, a tudomásukra jutott vagy reájuk bizott titokról, a hatóságot kötelességükhöz képest értesitik, vagy ezáltal megkérdeztetvén, vagy mint tanuk kihallgattatván, azt a hatóság előtt felfedezik. Ezzel szorosan összefügg az 1896. évi XXXIII. tcz. (a büntető perrendtartás) 205. §-a, melynek értelmében a tanuzás kötelessége alól mentc­sek és ha vallani hajlandók is, az eskü letevésére nem köte­lezhetők 2) az orvos, a sebész és segéd­jök arra nézve, amit valaki a hivatásukkal járó bizalomnál fogva titoktartás kötelességével bizott reájuk, hacsak a meg­bízó őket a titoktartás alól fel nem menti. Továbbá az 1893. évi XVIII. t.-c. — a sommás eljárásról —86. §-a szerint a tanúságtétel megtagadható oly körülményekre

Next

/
Oldalképek
Tartalom