Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

60 munkások elvérzésének megakadályozására szolgáló kötőés vércsillapitó szerek tekintetében kifogás lenne emelhető, azok számára is ilyenek megszereztessenek. (Chyzer 1/235.) B, M. 24929 1898. sz. kr. szabályrendeletet statuál a gyufagyári munkások egészségének megóvásáról. (B. K1898/193.) B. M, 101868/1899. sz. kr. a hatóság részéről e tekintetben felügyeletnek fokozott éberségét rendeli. (Ch. II./720.) K. M. 64922/1903. sz. r. szabályrendeletet állapit meg az állati szőrnemüeket feldolgozó ipartelepeken alkalmazott munkások egészségének megóvása érdekében. (R. T. 1903| 1456.) 27153j 1904. sz. r. a szabályrendelet joghatályát 1905. április hó 1-éig felfüggesztette. (R. T. 1904)382.) K. M. 76015/1901. sz. r. lásd a 10. §. után. Az 1893. évi XXVIII. t.-c. szól az ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről. K. M. 55800/1907. sz. a. a hazai-ipar fejlesztéséről szóló 1907: III. t.-c. végrehajtása tban kiadott rendeletének 1. §-a definiálja a gyáros fogalmat. (R. T. 1907) K. M. 29422/1898. sz. kr. ietézkedik a 20 munkást foglalkoztató vagy elemi erővel hajtott géppel működő sütőmühelyek iparfelügyelői szabályszerinti vizsgálat alatt tartásáról és ezeknek a másodfokú iparhatóságok által nyilvántartásáról. (R. T. 1898| II. 24.) B. M. 72119[ 1898. sz. kr. a sütőmühelyekről és B. M. 24150| 1901. sz. r. u. a. tban lásd a 14. §-nál, K. M. 55945/1891. sz. kr. rendeli, hogy mindazon egyének, akik gőzgépek önálló kezelésével vagy gőzkazánok önállő fűtésével vannak megbízva, az ebbeli teendőket teljesen józan állapotban kötelesek végezni, e végből tiltva van, hogy szolgálatuk teljesítése előtt, vagy teljesítése közben szeszes italókat élvezzenek. (Chyzer 1/467.) M. kir. Curia 105| 1904. sz. h. veszélyes eszköz alkalmazása folytán szenvedett sérülésért a munkaadó kártérítésre köleles. (Chyzer III|561.) M. kir. Curia IV. tanácsának 8. sz. e. j. h. Az állandó veszélylyel járó ipari vagy gazdasági üzem tulajdonosa a nála alkalmazott munkást az üzem veszélyéből kifolyólag ért balesetért a vétkességre való tekintet nélkül kártérítési felelőséggel tartozik, hacsak nem bizonyítja, hogy a balesetre a munkás vigyázatlansága szolgáltatott okot,