Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)
187 V. K. M. 11563[ 1895. sz. kr. szerint bármely törvényhatóság vezetője hivatása az idő szerint állandóan a törvényhatóság területén tartózkodó gyógyszerész okleveleinek záradékolása, feltéve, hogy a két évi segédi idő szabályszerű kitöltését okmányilag, minden kétséget kizárólag igazolva találja. (E. É. 1895 47.) B. M. 92607'1896. sz r. szerint gyógyszerész oklevelére, az oklevél elnyerése előtt eltöltött segédi idő beszámításával, a szabályszerű kétévi segédi gyakorlatot igazoló záradék reávezetése ellen akadály nem forog fenn. (Ch. II 237.) B. M. 2810/1894. kih. sz. r. szerint a gyógyszerész címet csak a gyógyszerész-mester, vagyis a gyógyszertár önálló kezelésére jogosított egyén használhatja. (E. É. 1894/310.) B. M, 3311 1886. sz. h. A gyógyszerész által tényleg sajátkezüleg kiszolgáltatott gyógyszerről szóló vény, amenynyiben az a gyógyszertár jelvényével és tulajdonosa nevével ellátott bélyegzővel bélyegeztetett le, a sajátkezüleg aláirt vénynek megfelel. (Khgy. II|342. 130. §. A reáljogu gyógyszertárak, valamint eddig, ugy ezentúl is szabadon eladhatók, örökölhetők és hagyományozhatok, szóval magánjogi szerződések és a fennálló szabályoknak megfelelő átruházások tárgyaivá tehetők. B. M. 22370 1883. sz. kr. (lásd a 137. §. után.) 19. §. Reáljogu gyógyszertár eladása esetről-esetre, be nem várva az évi vizsgálatokat, a hatóság által azonnal bejelentendő, úgyszintén bejelentendők a bérlők személyében történt változások is, B. M. 4784J1887. sz. r. szerint a gyógyszertárak reáljoga telekkönyvi bekebelezés tárgyát nem képezheti. (Chyzer 1273.) Közig, bíróság 9842 1901. P. sz. határozata szerint gyógyszertár reáljoga nem ingatlannak, de ingóságnak tekintendő. (Chyzer III/120.) I. M. 22916/1901. sz. r. szerint reáljogu gyógyszertárak jelzáloghitel tárgyát nem képezhetik. (Uo. 135.)