Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

160 P. M. 45090/1894. sz. kr. tüzetesen körülírja azon módot és helységeket, melyek gyógyfürdőkben 20 évi adómentességben részesülnek. (R. T. 1892/1674.) Közig, bíróság 2006| 1898. sz. e. j. h. szerint gyógyfürdőben emelt uj épülettől a 20 évi ideiglenes házadómentesség még akkor sem vonható el, ha azt a tulajdonos egész évre bérbe adja. (Ch. II388.) Ua. 18346|903. sz. döntvénye szerint, mivel fürdőszobák lakásul nem használhatók, s igy lakrészeket nem képeznek, házosztályadómentesek. (Khgy. ujfolyam IIJ609.) Ua. 14|1899. sz. döntvénye. A fürdővállalatok céljaira használt fürdőhelyiségek az 1870. LI. t.-c. 2. §-a alapján házadómenteseknek nem tekinthetők s azon az alapon sem mentesíthetők a házadó alól, hogy a fürdővállalat után kereseti adó fizettetik. (Ch. Il|688.) Ua. 164(1899. sz. e. h. szerint gyógyfürdőket megillető 20 évi adómentesség ki nem terjeszthető oly épületekre, amelyek akkor épültek, amikor még a fürdőtelep gyógyfürdő jellegével felruházva nem volt. (Uo. 689.) K. M. 35065/1906. sz. h. A gyógyfürdők valamint a tisztán kényelmi és tisztasági szempontból használt fürdők III. osztályú kereseti adót tartoznak fizetni és a kereskedelmi és iparkamarai illeték fizetése alól sem mentesíthetők. (Dolenecz 1906 709. cikk.) 104. §. Mindennemű fürdőben, a fürdőházak, úgyszintén a lak- és mellékhelyiségek a közegészségi feltételeknek megfelelő karban tartandók. Ennek ismételt figyelmen kívül hagyása esetén a fürdő bezáratását a törvényhatóság meghallgatása után, a belügyminiter elrendelheti. B. M. 36123;901. sz. e. j. h. szerint gyógyfürdői jelleggel biró fürdő gyógyberendezéseinek szaporításához nem szükséges külön engedély. (B. K. 19011100.) 105. §. Gyógydijak beszedése s gyógyalapok létesítése hatóságilag engedélyezhető.