Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

138 községi hatóság a ragályos betegek elszállítását megtiltja, ezen tilalom megszegése a btk. 316. §-ába ütköző vétséget képez. (Khgy. II|352.) B. M. 628/1897. sz. h. szerint ragályos betegség alkalmával a lakásra kifüggeszteni rendelt intölapok eltávolítása az 1879. évi XL. t.-c. 47. §-ába ütköző kihágást nem képez, hanem ezen cselekmény a közgészségügyi törvény alapján bírálandó el. (Khgy. ujfolyam 421. old.) Az egyes kóralakokra való rendelkezések. 1. Anchylostomiasis (bányaaszály.) B. M. 65000[99. sz. kr. rendelkezik a „bányaaszály" vagy „bányaféreg" (anchylostomiasis) nevü betegség ellen való védekezés tban. (B. K. 1899/324.) B. M. 46877/909. sz. kr. hatályon kivül helyezi az előbbi kr. 4. és 5. pontjait, szabályozza a bányákban való étkezést. — (B. K. 1900/243.) B. M. 92602| 1903. sz. kr. ajánlja dr. Goldmann Hugó brennbergi bányaorvosnak az anchylostomiasistól való óvakodásról irt népies füzetét. (B. K- 1903/464.) 2. Cholera (ázsiai hányszékelés.) 1893. április 15-én Drezdában az osztrák-magyar monarchia mindkét állama, a német birodalom, Belgium, a francia köztársaság, Olaszország, Luxemburg nagyhercegség, Montenegró, Németalföld, Oroszország és Svájc között cholerajárvány idején a nemzetközi érintkezésben alkalmazandó közös védelmi intézkedés tban nemzetközi ; egyezmény köttetett a közegészségnek közös rendszabályokkal leendő akkénti megőrzése céljából, hogy a kereskedelmi ügyletek és az utazók mozgalma szükségtelen akadályoknak alá ne vettessenek. (E. É. 1893[27.) Az 1884. évi VIII. t.-c. lásd a 79. §. után. Az 1899. évi IX. t.-c. lásd ugyanott. B. M. 55104(1896. sz. r. lásd u. o. B. M. 63324|1896. sz, r. lásd u. o,