Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

68 Bp. 286—289. ( a „Pesti Napló"-ból jóhiszeműen vette át, már pedig a S. T. 33. §-a szempontjából a sajtójogi felelősségre nézve teljesen közömbös, hogy a vádlott jóhiszemű átvevő-e vagy sem. (G. 1910. nov. 16., 7075/910. sz.) Bp. 286. §. 97. A bíróság, ha valamely lényeges körülmény felderítése végett szükségesnek találja, a sértettet tanuként való kihallgatásra megidézheti abban az esetben is, ha az különben a Bp. értelmében az ügy tárgyalásától távol maradni, vagy magát meghatalmazott által képviseltetni jogosult volt. A törvényt sérti tehát az a kijelentés, hogy a sértettet vallomástételre kényszeríteni nem lehet. (C. Je. 1901 márcz. 28. 1782. sz.) 97/a. A Bp. 286. §-ában felállított nyolez napi határidő be nem tartása folytatólagos tárgyalás kitűzésénél nem képez semmiségi okot, ha vádlott védelmét kellőleg elkészíthette. C: Az elnapolás azon okból kéretett, mert a vádlottnak az ezen ügyben kitűzött második főtárgyalásra történt megidézése és a főtárgyalási határnap közt nem volt a B. P. 286. §-ában meghatározott nyolez napi időköz. Ez az intézkedés azonban nem sértetne a védelem érdekeit. Az idézett szóban levő rendelkezésnek czélja az, hogy a vádlottnak elegendő ideje legyen a bűnügy tanulmányozására; határozottan kimondja ezt a törvény miniszteri indokolása (489. 1.). E szempontból vizsgálva a perorvoslatot, a Curia arról győződött meg, hogy vádlottnak védelme előkészitéséhez további haladékra szüksége nem volt. Tekintve ugyanis, hogy a perelckészitő eljárás már 1909. márczius 15-én befejezést nyert, amikor a vádtanács vádhatározatot hozott, mely végzés a védőnek 1909. április 2-án kézbesittetett; tekintve, hogy jelen ügyben 1909 április 24-én főtárgyalás is volt már, mely éppen azért napoltatott el, mert az idéző végzés vádlottnak nem a B. P. 286. §-ában irt határidőn belül kézbesittetett; tekintve, hogy az azóta eltelt egy havi idő is elegendő volt arra, hogy a vádlott és védője a miben sem változott tényállást tanulmányozzák s a védelemre előkészüljenek: az elnapolást megtagadó végzés nem ütközik a B. P. 384. §-ának 9. pontjába . . . (1910 február 3-án, 766. sz.) Bp. 289. §. 98. A B. P. 289. §-ának rendelkezése nem értelmezhető akkép, mintha abban az esetben, ha a vád alá helyezés után uj vizsgálati e9e-