Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 102—110. §. 47 teljesítése iránti megkeresésével akár a járásbírósághoz, akár pedig a törvényszéki vizsgálóbíróhoz fordulhasson. A B. P. 281. §-ának 2. pon'ja szerint fötárgyalásra közvetlen idézésnek az egyéb feltételek fenforgása esetében akkor van helye, ha a terhelt bűnösségét bíróság előtt beismerte. A jelen esetben tehát, melyben v. a terhére rótt lopás elkövetését a nyomozást foganasitó csendörök előtt beismerte, a közvetlen idézés elrendelésének inditványozhatása szempontjából a terheltnek bírói kihallgatása vált szükségessé; ennek a vizsgálóbíró által való foganat ásítása pedig csak a törvény megsértésével volt megtagadható. (1908 ok óber 20-án, 6884. sz.) Bp. 102. §. 70. Minősítés jelentősége. A vizsgálatot elrendelő végzésben a cselekmény minősítésének vizsgálata legfeljebb a hatáskör kérdésének eldöntése czéljából bir jelentőséggel, egyébként teljesen közömbös, mert hiszen a vizsgálat czélja nem a cselekmény helyes minősítése, hanem (B. P. 102. §.) „azoknak az adatoknak birói kiderítése és megállapítása, melyek alapján eldönthető, van-e helye a főtárgyalás elrendelésének vagy meg kell-e szünfetni az eljárást". Bármiként minősítette is a vizsgálatot elrendelő vizsgálóbíró vagy vádtanács a vádba helyezett cselekményt, a vádló a vádiratban — tettazonosság esetén — szabadon minősithe'i azt s vádat emelhet a B. T. K. bármely szakasza szerint minősülő bűncselekmény miatt (255., 277. §-ok), sőt a főtárgyaláson is módosíthatja vádját, a vádirat és vádhatározattól eltérőleg minosi heti a cselekményt. (316. §.) Nincs tehát elfogadható indoka annak, hogy tettazonosság esetén, a vádlótól eltérő minősítés mellett kimondassék, hogy a vádló eltérő minősítés iránti indítványával elutasittatik. (Guria 798. sz. 1903 augusztus 11.) Bp. 110. §. 71. (C. IV. sz. döntv.): A Bp. 110. §-a esetén a vizsgálatot, ha azt a vizsgálóbíró még el nem rendelte — a vádtanács rendeli el. Indokok: A vizsgálat elrendelésének kérdésében a határozathozatal a Bp. 105. §-a értelmében rendszerint a vizsgálóbírót illeti. .E rendes eseten kiviil a Bp. még a vádtanácsot (262. §.), a törvényszéket (283. §.) és az itélőtanácsot (318. §. 3. bek., 322. és 325. §. 3 bek., 337. §.) jogosítja föl a vizsgálat elrendelésére. Oly intézkedést, mely szerint a vizsgálatot a járásbíróság is elrendelhetné — a Bp. nem tartalmaz, sőt a 104. §-ból kitűnik, hogy az a járásbíróságnál nem is indítványozható.