Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

38 Bp. 89. §. C: A Bp. 65. §-a 2. és 3. bekezdésének egybevetett értel­méből nyilvánvaló, hogy a második bekezdésben megjelölt kizá­rási ok csak arra az előadó biróra vonatkozik, aki az ügyet a vádtanács ülésében a vádhatározat hozása alkalmával adta elő, mert a harmadik bekezdés kétségtelen utalással az előtte való be­kezdésre, csak „a vádhatározat hozásánál közreműködő többi bi­rák" kifejezést használja. Minthogy pedig a jelen esetben a vádlott kifogásokkal nem élt s igy vádhatározatot a vádtanács nem is hozott, dr. S. József biró pedig az ügyet nem a vádhatározat hozásakor, hanem a vizsgálati fogság elrendelése miatt vádlott részéről használt fel­folyamodás folytán a végzés hozásakor adta elő: ennélfogva a biróság alakitása ellen a főtárgyalás alkalmából a Bp. 384. §-ának 1. pontja és végbekezdése szerint hivatalból figyelembe veendő ki­zárási ok fenn nem forgott. (1909 június 24-én, 4731. sz.) 61. A fentebbi kizárási ok a tábla előtti eljárásban nem érvénye* sithető. C: Minthogy a Bp. 65. §-a a törvényszék előtti eljárást sza­bályozza; minthogy a táblánál külön vádtanács nincs, az idézett szakasz második bekezdése a tábla előtti eljárásra nem vonat­koztatható, a másodfokú biróság a Ep. 384. §-ának 2. pontjában meghatározott semmiségi okra nem szolgáltatott alapot akkor, midőn főtárgyalásán az a biró, aki a vádtanácsnak felfolyamo­dással megtámadott határozatát a táblánál előadta, részt vett. (1908 október 8-án, 6624. sz.) Bp. 89. §. 63. Az igazságügyminisztériumnál kért megtorlás, ha a kérel­met a kellő időben a Bp. 89. §-ában emiitett hatósághoz átteszi, hatá­lyos inditvány. C: Minthogy a titeli járásbiró mint az ottani járásbiróság vezetője az igazságügyminiszteriumhoz 1904. évi április hó 30-án tett jelentésében a vezetése alatt álló járásbiróság ellen elkövetett és 1904. évi április hó 16-án tudomására jutott sérelemnek törvé­nyes megtorlása végett a szükséges intézkedés megtételét kérte, ezzel a tettes megbüntetésére vagy a cselekmény megtorlására szükséges indítványt terjesztett elő, vagyis a törvény szerint ha­tályos s igy a bűnvádi eljárás meginditására alkalmas indít­ványt tett. Minthogy továbbá a kérdéses beadvány 1904. évi június hó 7-én, tehát a Btk. 112. §-ában meghatározott három havi határ­időn belül érkezett az újvidéki ügyészséghez, a magáninditvány­nak a törvényes időben tett előterjesztése is megállapítottnak je­lentkezik, (Je. 1906 okt. 31. 9619. ez.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom