Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

154 Bp. 384. §. lembevételével s tekintettel a Bp. 438. §-a második bekezdésének rendelkezésére is a törvénynek megfelelő ítélet hozására utasítani kellett. (G. 1905 ápr. 18. — 3735. sz.) 207/e. Az ítélet megsemniisitendő, ha a segédek más deliktumban lettek bűnösöknek kimondva, mint a tettesek. Még kisegítő kérdés gyanánt sem szabad oly kérdést feltenni, mely azt vonhatja maga után, hogy a segédek esetleg más deliktumban mondassanak ki bűnösöknek, mint a tettesek. C: A véghezvitt, vagy megkisérlett bűntett vagy vétség bünsegédi bűnrészese az, aki a bűntett vagy vétség elkövetését szándékosan előmozdítja vagy könnyíti; vagy annak előmozdítására vagy könnyítésére mást reábir; úgyszintén másokkal a cselekmény elkövetésénél vagy annak elkövetése után nyújtandó segély vagy a cselekményből származó haszon biztosítása, vagy pedig a hatósági intézkedések meghiúsítása iránt megelőzőleg egyetért. Ebből folyik, hogy habár a törvény vagylagos meghatározása szerint a bűnsegéd közremüködáse különböző lehet, az mégis mindig a tettes tevékenységéhez idomul. Ehhez képest vagy bevégzett, vagy megkisérlett bűncselekményben való bünrészességről lehet szó; ellenben a bünsegédi közreműködés önálló alapon, kivévén a B. T. K. 74. §-ában körvonalozott, a minősítésre befolyással biró személyes körülményeket, nem minősülhet. Az esküdtbíróság tehát akkor, midőn a vádlottak képviseletében eljárt védők indítványára a bünsegédi bünrészesség kísérlete tekintetében kisegítő kérdést intézett az esküdtekhez, az anyagjogi törvényt sértette meg, mert ez a kérdés, mint az anyagjogi törvényben kizárt fogalmat és minősítést tárgyazó, a törvényből merített okból és mint az esküdtek félrevezetésére alkalmas, tehát a vád érdekét sértő, megtagadandó lett volna. A bünsegédi bünrészesség tekintetében kifejtett szempontok irányadók a B. P. 427. §-ának G. pontja czimén bejelentett semmiségi panasz folytán annak a kérdésnek eldöntésénél is, hogy vájjon az esküdtek határozata homályos-e és észlelhető-e abban ellentmondás. Az ellentmondás fennforog, mert mint fentebb kiemeltetett, a bűnsegéd közreműködése a tettes tevékenységének keretében mozog; a bűnsegéd bűncselekménye minősítésének alapja tehát mindig a te'tes bűncselekménye, melyen csupán a személyes körülmények módosíthatnak. Ebben az esetben azonban az esküdtek határozata alapján az I—V. rendű vádlottak a B. T. K. 308. §-ának 2. tételében meghatározott, többek bántalmazásából származott halált okozott su-