Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

150 Bp. 384. §. Minthogy ezek szerint tévedett az esküdtbíróság, mikor Jánossy Aladár vizsgálati beismerő vallomásának felolvasása mellett az annak kiegészitö részeként kezelt feljegyzéseit is nem olvastatta, s minthogy ennek a feljegyzésnek a fel nem olvasása a vád érdekeit sértette, amennyiben kgy felhasználni kivánt bizony itéktól fosztotta meg. az erre a pontra fektetett panaszt alaposnak kellett felismerni s az ítélet megsemmisítésére egyik alapul elfoglalni. A kir. ügyész annak a bizonyítására, hogy Popper Gyula tanú ellen bűnvádi feljelentés csupán azért adatott be, hogy szavahihetősége megingattassék, kérte tanuként kihallgatni Vidor Tivadarnét és Csillag Dezsőnét, akik bizonyítanák, hogy ígéret tétetett az iránt, hogy a feljelentés a mostani bűnügy befejezése után visszavonatik; clr. Désy Géza ügyvédet pedig ugyanezen körülményre, valamint arra kérte kihallgattatni, hogy Popper Gyula ezen tanú előtt is elmondotta azt, hogy Haverda Mária az özv. Haverda Eoldizsárné megöletése előtt alübitanunak szólította fel. Minthogy azonban az esküdtbíróság Popper Gyula tanút a vallomására megeskette s igy nem tekintette oly egyénnek, akinek a megesketése a feljelentés következtében mellőzendő volna, az esküdtbíróság joggal mellőzhette annak kutatását, hogy a feljelentés tényleg milyen körülmények között történt. Ami pedig dr Dési Géza tanúnak a ki nem hallgatását tárgyazó határozatot illeti, ez joggal nem kifogásolható, mert arra nézve, hogy Popper Gyulát, Haverda Mária vádlott a cselekmény elkövetése előtt felszólitotta-e a hamis tanúvallomás-tételre, vagy sem, az esküdtbiróságnak elég adat állott rendelkezésére. Az esküdtbiróságnak ez a határozata nem törvénysértő. Ugyanezen szempont alá esik az esküdtbiróságnak az a határozata is, amelylyel a kir. ügyésznek azt az indítványát is elutasította, hogy Boznovszki József tanuként kihallgattassék, mert a Pengi Alajos vallomása, amelyből kifolyólag a kir. ügyész Roznovszki Józsefnek tanukénti kihallgatását indítványozta, egyáltalában nem tartalmaz a legtávolabbi adatot is arra nézve, hogy ezt a tanút a folyamatban levő polgári perben, a vádlottak közül valamelyik akarta volna rábírni hamis vallomás megtételére. Ilyen körülmények között, de meg azért is, mert a tanúnak teenlő vallomása a most szóbanforgó ügygyei szoros kapcsolatba nem is hozható, ennek a tanúnak a kihallgatása joggal nem rendeltetett el. Alapos azonban a panasz, hogy Mandák Dezsőné és Tóth István né ki nem hallgatásával a vád érdekei megsértettek. A kir. ügyész ugyanis Mandák Dezsőnével azt akarta bizonyítani, hogy Haverda Mária vádlott egy alkalommal, amikor