Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

124 Bp. 374. §. cselekmény az esküdtek határozata szerint nem tartoznék az esküdtbíróság hatásköréhez (374. §. 4. bekezdése); a 352. §. pedig meghatározza azokat a feltételeket, melyek fenforgása esetében a bíróság az esküdtek meghallgatása nélkül az eljárást megszüntető végzést, vagy a vádlottat felmentő ítéletet hoz; de a vád megváltoztatása esetén követendő eljárásról az említett §-ok nem rendelkeznek. Ezt az utóbbi eljárást a törvényszék előtti főtárgyalást illetően, a Bp. 346. és következő §-ai szabályozzák, melyek a 337. §. 1. bekezdése értelmében az esküdtbíróság előtt folytatott eljárásnál is megfelelően alkalmazandók. Az eredeti vád alapjául szolgált tényállásnak a bizonyító eljárás következtében való megváltoztatása esetén a kir. ügyész a Bp. 316. §-a szerint, ameanyiben megfelelő vád emelése czéljából a főtárgyalás félbeszakítását vagy elnapolását nem indítványozza, azonnal előterjeszti a megváltozott tényállásra alapított vádinditványát; de az ügynek más bírósághoz, nevezetesen az esküdtbirósághoz leendő áttételét csak akkor indítványozza, ha az uj vád alapjául szolgáló tett az esküdtbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény tényálladékát állapítja meg. Viszont a bíróság, ha a vád megváltoztatása folytán a vádlott, vagy védője részéről a főtárgyaiásnak elnapolása vagy félbeszakítása iránt előterjesztett indítványt megtagadja és a tényállást földerítettnek látja, a Bp. 318. §-ának 3. bekezdése értelmében a változott vád fölött ítélhet, hacsak az iíélet tárgyát képező tett annak hatáskörét meg nem haladja. Sem a vád, sem a védelem érdeke nem indokolhatja, hogy az esküdtbíróság, mint nagyobb hatáskörrel felruházott bíróság előtt tárgyalt ügy a bizonyító eljárás befejezése után a vád megváltoztatása folytán más, kisebb hatáskörű bírósághoz tétessék át. Az ezzel ellenkező felfogás a bűnvádi perrendtartásnak az esküdtbíróság előtti főtárgyalást szabályozó rendelkezéseiben egyáltalában nemcsak nem talál támpontot, hanem a Bp. 356. és 357. §-ai a külön kérdések feltétele által módot nyújtván abban az irányban, hogy az esküdtbíróság a megváltozott tényállás alapján határozhasson, akár más, akár súlyosabb, akár pedig enyhébb beszámítás alá eső cselekmény forog fenn. mint az, mely az eredeti vád tárgyát képezte, egyenesen arra vallanak, hogy a törvényhozó lehetővé kívánta tenni azt, hogy az esküdtbíróság az előtte letárgyalt bűnügyet ítélettel fejezhesse be akkor is, ha az ügy a megváltozott tényállás szerint valamely kisebb hatáskörű bíróság elé tartozik. Mindezeken felül a Bp. 22. §-a kifej'ezetten is rendeli, nogy a nagyobb hatáskörű bíróság az illetékességét megállapító bűncselekményre nézve, ha ez enyhébb minősítés folytán kisebb hatás-