Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 368—370. §. 121 1. bekezdésének utolsó tétele alá esnék, vagyis ennek a külön kérdésnek a vádlott terhére való eldöntéséhez az egyszerű szótöbbség elegencin volna, ebből az a visszásság keletkeznék, hogy a beszámithatcság kérdésének a vádlott terhére való eldöntéséhez szükséges szavazatok száma változnék a szerint, amint a beszámithatóságot kizáró ok a főkérdésbe foglaltatott, vagy arra nézve külön kérdés tétetett fel; tehát esetleg függne attól a körülménytől, hogy a beszámi[hatóságot kizáró oknak a főkérdésbe való befoglalása e kérdést igen terjedelmessé vagy nehezen érthetővé tenné, holott ez a körülmény a beszámithatóság kérdésének lényegére nézve nincs semmi jelentőséggel; mindezeknél fogva a kérdést a határozat értelmében kellett eldönteni. (1907 nov. 29.) Bp. 369. §. 169. Az esküdtek határozatának szabálytalan kihirdetése magában véve nem semmiségi ok. C: Az esküdtek határozata számaránynak a törvényben tiltott megjelölésével eszközölt kihirdetése, ha az esküdteknek a törvény által megkívánt többségen alapult tényleges határozatát foglalja magában, semmiségi okot nem képez. (C. 1902 nov. 17. 9884. sz.) Bp. 370. §. Í70. A helyesbitő eljárás a felek meghallgatása nélkül rendeltetik el. C: A helyesbitő eljárásra vonatkozó elnöki kijelentés, hogy t. i. annak elrendelése a felek meghallgatása nélkül, hivatalból történik, a Bp. 370. §-a szerint törvényes okon, illetve helyesen történvén, az ez ellen a Bp. 384. §. 9. p.-ja alapján közbetett semmiségi panasz alaptalan. (1904 febr. 10. 1212 sz.) 171. Nem semmiségi ok, ha a helyesbitő eljárást az elnök rendeli el. C: Egyedül az a körülmény, hogy a főtárgyai ási jegyzőkönyv szerint helyesbitő eljárást nem a biróság szabályszerű határozattal, hanem a fötárgyalási elnök rendelte el, nem kénez oly szabálytalanságot, mely miatt az eljárást megsemmisíteni kellene; mert eltekintve attól, hogy a fent részletezett körülmények közt a helyesbitő eljárás elrendelése a törvény szerint kötelező volt és különben sincs semmi nyoma annak, hogy a főtárgyaláson részt vett bírói tagok az elnök eljárását kifogásolták volna: az említett szabálytalanságot a Bp. semmiségi okul meg nem jelöli. (1907 nov. 20. 8952. sz.)