Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

112 Bp. 361. §. dőjének a 13. P. 353. §. 4. bekezdésének rendelkezéséhez képest jo­gukban áll uj kérdések feltevését is javaslatba hozni és a 361. §. értelmében a különkérdés feltevése csak a törvényből meritett ok­ból utasítható el: a bíróság neheztelt határozata akkor volna indokolt, ha a kérdésfeltétel helyes perjogi vagy anyagjogi okból, vagy azért utasíttatott volna el, mert ama különkérdés tekintetében a bizo­nyítási eljárás semminemű jelenségei nem eredményezett. Minthogy azonban a főtárgyalás adatai oly jelenségeket tün­tetnek fel, melyekkel szemben a védő által javaslatba hozott és a 359. §. keretébe eső különkérdés feltevésének megtagadására tör­vénybői ok nem meríthető, az esküdtbíróság a B. P. 361. §-ának rendelkezését megsértette. (1908. évi október hó 22-én, 6959. sz.) Állandó gyakorlat. 153. Nem törvényből meritett ok az, hogy a külön kérdés tár­gyára vonatkozólag nem merült föl bizonyíték. Az esküdtbíróság védő indítványát a Bp. 361. §-a alapján utasította el, de csupán abból az okból, mert a tárgyalás folya­máa arra, hogy sértett akár a vádlottat, akár annak anyját bán­talmazta, bizonyíték fel nem merült. A védő e határozat ellen a Bp. 427. §. 4. pontjára alapítottan semmiségi panaszszal élt. C: A B. T. K. 281. §-a 2. bekezdésének vagylagos rendelke­zéséhez képest e törvényszakasz szerint büntetendő a tettes, ha a megölt személy a tettest, vagy hozzátartozóit jogtalanul súlyosan bántalmazta, vagy megsértette; a törvény tehát a fokozott enyhí­tésnél nemcsak a testi bántalmazást, hanem a jog.alan és súlyos szóbeli sértést is az erős felindulás alapjául elfogadja. A jelen esetben a vádlott azzal védekezik, hogy a bűncselek­ményre azért ragadtatta el magát, mert a sértett őt ekkor is gya­lázta és gúnyolta. A jelenségek ez irányban fenforognak és csak ennek a meg­vizsgálása tartozik a bírósághoz, mert a döntés és ebből folyólag az, hogy bizonyítva van-e vagy nem a kérdés tárgya, már az es­küdtek hatásköréhez tartozik. Minthogy pedig a külön kérdésnek feltevése a B. P. 361. §-ának értelmében csak a törvényből meritett ok alapján utasít­ható el, ily anyagi, vagy alaki ok azonban egyik irányban sem ismerhető fel; minthogy továbbá a védő azzal, hogy azonos tényállás alap­ján a súlyos testi sértést illetően külön kérdés feltevését kérte: a minősítés tekintetében a vádlevéltől eltérő jogi álláspontját kí­vánta érvényesíteni és ily esetben, ha az a törvényből meritett anyagjogi okba nem ütközik, a kérdést mindig fel kell tenni: ennélfogva az esküdtbíróság Ítéletét a főtárgyalással együtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom