Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

110 Bp. 359—361. §. zatával a védelem szempontjából a törvénynek rendelkezését vagy elvét meg nem sértette. (G. 1906 október 31. 9439. sz.) 150/d. Az indítványozott kérdések, ha a tettazonosság körébe esnek, felteendők. Cl A Bp. 353. §-ának 5. bekezdése szerint a javasolt kérdések elfogadása tárgyában a bíróság határoz ugyan, azonban a Bp. 359. §-ára tekintettel, külön kérdést fog feltenni az enyhébb büntetési nemnek vagy büntetési tételnek alkalmazását maga után vonó okra s a külön kérdésnek a feltevése a Bp. 361. §-a szerint csak a törvényből meritett ok alapján utasitható el. Ámbár az esküdtbíróság a kérdések feltétele s a védő által indítványozott s a súlyos testi sértés bűntettére és a gondatlanság által okozott súlyos testi sértés \étségére vonatkozó kérdések feltételének megtagadása tárgyában hozott határozatát nem indokolta s igy nem lehet megállapítani, hogy az esküdtbíróság az enyhébb büntetési nemnek vagy büntetési tételnek alkalmazását maga után vonó kérdések feltételét minő okoknál fogva tagadta meg; mindazáltal az nyilvánvaló, hogy a védőnek súlyos testi sértés bűntettére s a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségére vonatkozó, mellőzött kérdései ugyanazokra a ténybeli körülményekre alapithatók, amelyek a feltett kérdéseknek is alapul szolgálnak s a melyekre a vád is alapíttatott, miből következik, hogy a Bp. 361. §-a szerint a törvényből meríthető okok alapján az indítványozott kérdések feltétele meg nem tagadtathatott s igy az esküdtbíróság a kérdések feltevésénél a Bp. 359. §-ának 1. bekezdése parancsoló rendelkezését megsértette, minek következtében a Bp. 427. §-ának 4. pontjában meghatározott semmiségi ok is fenforog. (906 nov. 22. 10.343.) Bp. 361. §. 151. Tettesség vádja esetén nem mellőzhető a segélyre indítványozott kérdés, habár a bíróság nézete szerint a segély ki van zárva. C: Ha az indítványozott külön kérdés feltevését akár azon oknál fogva, mert az a bűnösség kérdésének eldöntésére nézve az anyagi jog szempontjából lényegtelen körülményeket foglal magában, akár azért, mert nem vonatkozik a vádbeli tettre, avagy a törvény szerint jogi lehetetlenség megállapítását célozza, egyszóval, ha azt magából a törvényből meritett ok alapján nem lehet megtagadni, az esküdtbiróságnak még abban az esetben sincs joga ahhoz, hogy a külön kérdés feltétele iránti indítványt elutasíthassa, ha a felmerült bizonyítékok alapján ugy találná is, hogy a B. P. 356. §-ának egyik esete sem forog fenn s az indítványozott külön kérdésnek nincs ténybeli alapja.