Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

106 Bp. 358. §. nyozott kérdés, a B. L. vádlottra nézve e részben megállapított kérdés szövege szerint, az esküdtek részére, arra a körülményre lett volna felteendő: vájjon az általa elfogyasztott szeszes italokból B. Á. (Avram) oly öntudatlan állapotba jutott-e, hogy e miatt a bűncselekmény elkövetésekor akaratának szabad elhatározási képességével nem birt? Minthogy pedig a Bp. 373. §-a szerint a beszámítást kizáró okok fenforgása iránti döntés az esküdtek határozatának a körébe tartozik, a Bp. 358. §-ának rendelkezése szerint pedig e czélra a beszámithatóságot kizáró okok, ha azokat a felek érvényesítették vagy főkérdésbe vagy különkérdésbe foglaltan az esküdtek eldöntése alá terjesztendők; másfelül, minthogy B. Á. (Avram) vádlottat illetően, ugyanannak a főtárgyalás során előterjesztett védekezésével, valamint a védőjének e tekintetben tett indítványával a beszámithatóság kizárására vonatkozó adatok már érvényesítettek, s így a beszámítást kizáró körülményre irányuló kérdés feltevése a Bp. 361. §-ának rendelkezése értelmében csak a törvényből merített ok alapján volt volna elutasítható; az eljárt esküdtbíróság a kérdések feltevésénél a Bp. 358. és 361. §§-oknak parancsoló rendelkezéseit figyelmen kívül hagyta, a mikor a védő részéről B. Á. (Avram) vádlott érdekében a beszámítást kizáró okra nézve indítványozott kérdés feltevését azért tagadta meg, mert az — szerinte — a tényállásból merítve s a felek által érvényesítve nincsen; minélfogva a vonatkozó közbenszóló határozat nemcsak a Bp. 384. §-ának 9. pontja alá eső s a törvénynek lényeges rendelkezését és elvét sértette meg — hanem az egyben a Bp. 427. §-ának 4. pontja alá eső és a nevezett vádlott sérelmével járó semmiségi okot is megvalósította. Minthogy pedig a B. L.-ra nézve feltett s az esküdtek által egész terjedelmében igenlőleg eldöntött az a kérdés: Bünös-e B. L. abban, hogy B. Á. (Avram) vádlottal együtt, közösen vagy egyedül B. L.-t bántalmazta stb., a helyett, hogy ez a kérdés ugy tétetett volna fel egyedül, vagy mással együtt közösen . . . B. L. vádlottnak cselekményét a B. Á. (Avram) cselekményével, tárgya azonosságán kivül is oly szoros összefüggésbe hozta, hogy elbírálása és a tettesekkel szemben a büntető törvény megfelelő rendelkezéseinek helyes alkalmaztatása a büntető eljárásnak mindkét vádlottra nézve egyidejűleg és együttesen való foganatosítását teszi szükségessé: a Bp. 437. §-ának 2. és illetve a 404. §-ának 1. bekezdése értelmében, az e tekintetben hozott közbenszóló határozat és az Ítélet, mindkét vádlottra nézve, a fentjelzett semmiségi okot megállapító cselekmény után következett egész eljárással együtt megsemmisítendő és az esküdtbíróság megfelelő uj eljárásra és uj határozat hozatalára volt utasítandó. (907 febr. 26. 1911.)