Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 13. §. 3 sértett félnek elfogadandók s a bűnvádi eljárásban mindazon jo­gok gyakorlására hivatvák, melyeket a Bp. a sértett félnek bizto­sit. (1905. febr. 23. 7852/1904. sz.) 7. A Btk. 174. §-a esetében magán egyén sértett nem lehet. C: Tekintve, h. valamely bűntett vagy vétség elkövetőjének a Btk. 174. §-ában meghatározott módon való feldicsérése által az, akinek sérelmére a feldicsért bűncselekmény elkövettetett, jogsérelmet nem szenved s igy annak jogát ez nem sértheti és nem veszélyeztetheti, mert ez a cselekmény nem egyes emberek ellen, hanem az állam ellen irányul, amennyiben ennek tiltó törvényei tétetnek megvetés tárgyává: ezek szerint V. E. feljelentő a kir. ügyész által át nem vett vád folytán a pótmagánvád képviseletére jogosítva nincsen. (1905 máj. 17. 4787.) Hasonló (a Btk. 172. §. esetében) G. 1905 nov. 22. 9971. sz. 8. Lelkész és sekrestyés a Btk. 191. §-a szempontjából sértett nem lehet. Minthogy 0. N. lelkész és S. N. sekrestyés egyéni jogát a vádloítak cselekménye nem sérti, figyelemmel a Bp. 521. §-a sze­rint alkalmazandó 13. §. 6. bekezdésének rendelkezésére, nem te­kinthetők a vád képviseletének átvételére jogosult sértetteknek s igy ők a fenforgó esetben nem mint magánvádlók, hanem csak mint feljelentők jöhetnek tekintetbe. (1905 máj. 25. 5181. sz.) 9. A vasúti vállalat sértett, ha reá szabályrendeletei megszegé­séből kár háromolhatott. C: A tehénnek felügyelet nélkül hagyása, annak a vágá­nyok közé kerülése és a vonat által történt elüttetése a vaspályán vagy annak közelében levő személyeket vagy árukat veszélynek tevén ki, kétségtelen, mikép a vaspályákra vonatkozó, az életbiz­tonság és az egészség oltalma végett kiadott rendeletnek vagy sza­bályrendeletnek megszegéséből a jelen esetben a feljelentő vasúti vállalatra, mint a vaspálya tulajdonosára, ugy közvetlenül, vala­mint a vasutak törvényileg megállapított kártéritési kötelezettsé­géből kifolyóan közvetve is, kár háromolhatott. Minthogy pedig a Bp. 13. §-ának hatodik bekezdése szerint sértett az, akinek bár­mely jogát sértette vagy veszélyeztette az elkövetett vagy megki­sérlett bűncselekmény, nyilvánvaló, mikép a jelen esetben a felje­lentő vasúti vállalattól a sértett minősége és a Bp. 42. §-ában biz­tosított pótmagánvádlói jogosultsága a törvény alapján nem volt megtagadható. (Je. 1907 okt. 23. 8221. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom