Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

94 ítéletnek idevonatkozó részét feloldotta a következő indokolással: A honvéd ügyész Dr. G. A . és társai vádlottakat, a Kbtkv. 327. §-ában meghatározott bűntettei vádolta. A főtárgyalás folyamán a honvéd ügyész indítványt terjesztett elő, hogy miután a főtárgyalás fejleményeihez képest, vádlottak cselekményében az 1915. évi XIX. t. c. 4. §-ába ütköző bűntettet látja fennforogni, az ügy, a Kbp. 294. §-ának 1. bekezdése alapján, az illetékes polgári hatósághoz tétessék át, egyben azonban, a Kbtk. 327. §-ába ütköző bűntett miatt emelt vádját is fenntartotta. A haditörvényszék ez indítvány fölött közbeszóló határozattal akként határozott, hogy az ügy áttételére vonatkozó ügyészi indítványt elutasítja, mert a vádló, a Kbtkv. 327. §-ába ütköző bűntett vádját kifejezetten fenntartván, ennek elbírálásá ra a honvéd hadosztály bíróság illetékes. E végzés, a főtárgyalási jegyzőkönyv szerint megnyugvással tudomásul vétettvén, vádló az ítélethozás előtt a vádat elejtette, kérte azonban az iratoknak, korábbi indítványa értelmében leendő áttételét. A haditörvényszék ily előzmények után hozott — fenntebb ismertetett — jogerős ítélete ellen, a m. kir. honvéd koronaügyész által, a jogegység érdekében használt semmiségi panaszában az fejtegettetik, hogy a haditörvényszéknek már a fentebb említett közbeszóló határozata is törvényt sértett, mert bár a honvéd ügyész nem helyesen járt el akkor, amikor a vád fenntartását s az áttételt kumulálta és a Kbtk. 327. §-ába ütköző bűntettre irányuló vádját is fenntartotta, meg egyúttal áttételt is indítványozott, mind e mellett a haditörvényszék, a Kbp. 300. §Ka értelmében, mindig és elsősorban a saját tárgyi illetékességét tartozván vizsgálni, köteles lett volna, az illetékes