Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

90 jelen esetben — az ellenszegülésnek nyomatékot adjon, s az elöljárót arra bírja, hogy a parancs foganatosításának követelésétől elálljon. Nem tévedett tehát az elsőfokú bíróság akkor, amikor a vádlott terhére megállapított cselekményt, a Kbtk. 147. §-ába ütköző függelemsértés bűntettének minősítette. Jegyzet. A L. K. T. 1913. évi június hó 21-án keli. 239. számú határozatában (158. sz. döntvénye) a parancs „heveskedő" módon való megtagadásának minősítette azt az esetet, melyben egy —istállóügyeleti szolgálatban nem álló — huszár, laz istállóügyeletes járőrvezető ama parancsának teljesítését, hogy a lóganajt szedje össze, káromkodva megtagadta, majd kardjáért ment és a járőrvezető elé állva olyas mozdulatot tett, mintha kardot készülne rántani, nyilván azért, hogy ezáltal a parancs teljesítésének esetleges kierőszakolását meghiúsítsa. Ez utóbbi esetben mindenesetre lényeges momentum, hogy vádlott a kardot hüvelyébő még nem húzta ki, noha elenszegülésének a kellő nyomatékot már azáltal is megadta, hogy kardjáért ment és olyanformán viselkedett, mintha kardot akarna rántani, nyilvánvalóan azért, hogy a parancsot adó föllebbvalója, a parancs teljesítésének kierőszakolását, netán meg se kísérelje. Illetőleg, hogy a fegyveres felkészütség látására attól elálljon. 22. sz. döntvény. (Kelt 1916. december hó 19-én a 348/1916. számú ügyben.) A közigazgatási hatóságok, a Kbp. 40. §-a szempontjából akkor sem tekinthetők polgári büntetőbíróságoknak, ha mint rendőri büntetőbíróságok járnak el. * Az x-i járás főszolgabírája, az 1916. évi augusztus hó 18-a óta ténylegesen szolgáló Cs. F. népfölkelőt, 1916. évi augusztus hó 17-én, az 1912 : XXX. t.-c. 65. §-a alapján, 1 .hónap elzárásra mint fő és 200 korona mellékbüntetésre ítélte el azért, mert tudva azt, hogy állítás-köteles népfölkelő, bemutató-