Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

88 kúlag történt minősítése folytán, a büntetés csakis a Kbtk. 329. §-a alapján lett volna meghatározható, mihez képest a semmisségi panasz ide vonatkozó részének, a Kbp. 371. §-ának 4. pontjához képest, helyt kellett adni, s a fent említett módon kellett határozni. ^ Jegyzet. V. ö. a L. H. T. 49. sz. döntvényében foglaltaikkal. 21. sz. döntvény. (Kelt 1916. évi december 1-én, a P. 316/16. számú ügyben.) A Kbtk. 147. §-a szempontjából, a fegyverrel való ellenszegülés már akkor is fennforog, ha azt a tettes oly módon és célból veszi kezébe, avagy elkalmazza, hogy ekkép az ellenszegülésnek nyomatékot adjon s az elöljárót arra bírja, hogy a parancs foganatosításának követelésétől elálljon. * A m. kir. x-i honvéd hadosztálybíróság bűnösnek mondotta ki I. J. népfölkelőt, a Kbtü. 147. §-ába ütköző függelemsértés bűntettében, amelyet az által követett el, hogy 1915. évi szeptember hó 3-án, N. P.-án, őrszolgálatban állván, felvezetőjének, K. J. népfölkelőnek ama parancsával szemben, hogy e szolgálatának megkezdésére készüljön fel, mint őrsön álló őr megtagadta az engedelmességet, K. felvezetőnek anyját szidván és töltött szolgálati fegyverével, azt K. felvezető irányában „kész"helyzetbe véve, ellenszegülvén, tehát elöljárójának szolgálatban fegyverrel ellenszegült. Ez ellen az ítélet ellen vádlott semmisségi panaszt jelentett be, melyben többi között, a Kbp. 358. §. 10. pontjára hivatkozva, azt állítja, hogy az elsőfokú bíróság a bűncselekményt tévesen minősítette a Kbtk. 147. § szerinti függelemsértés bűntettének, mert helyesen azt a Kbtk. 149. §-ába üt-