Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

35 Jegyzet. 1. A L. K. T. 1917. évi április hó 21-én kelt R. 258/17számú határozata szerint, ha a bíróság, egy fegyelmi kihágással halmazatban álló bűntett avagy vétség vádja, alól vádlottat fölmenti, úgy, miután a fennmaradó fegyelmi kihágás fölötti határozathozatal a Kbp. 1. és 2. §§-i értelmében tárgyilag illetéktelen, a Kbp'. 300. §-ia szerint, saját tárgyi illetéktelenségét kell hogy kimondja. 2. ügyanily felfogás nyilvánul meg a L. L. T. 1916- évi október hó 26-.án kelt R. 647/15. számú határozatában. (40. számú döntvénye.) 9. sz. döntvény. (Kelt 1915 évi november 5-én a P. 124/15. számú ügyben.) Eszmei btínhalmozat esetén, illetőleg oly esetben, amidőn egy és ugyanazon cselekmény által több, részint honvéd, részint a polgári büntetőbíráskodás körébe eső bűncselekmény valósíttatik meg, csakis a honvédbiróságok vannak a büntetőbíráskodás gyakorlására hivatva, még abban az esetben is, ha mindjárt az egyébként polgári büntető bíráskodás körébe tartozó bűncselekmény nem is volna szigorúbban megtorlandó, mint a honvéd büntető bíráskodás alá eső bűncselekmény. * % N. K. zemuni lakósnő, a szerb hadseregnek 1914. évi szeptember havában Zemunba történt betörése alkalmával, egy szerbiai katonát virággal díszített fel, arcát cirógatta és fennhangon mondta: „Hála Istennek kedves testvérek, csakhogy eljöttetek!" Ugyanaznap az utcán végigmenve, a keze köré összehajtott szerb zászlót vitt és azt kiáltotta egyik asszony ismerőséhez: „Mária, Mária, nézd a szerb zászlót, éljen I. Péter király, és a mi szerbségünk, a ti Ferenczeteknek ezt (a saját ülepére ütve), — a koronáját a seggébe dughatja!" Az x-i honvéd hadosztálybíróság vádlottnak ezen és hasonló, szintén vád tárgyává tett cselekményeit, felségárulás bűntettének, illetőleg a vádbeli nyilatkozatok ama részét, hogy „a ti Feren-