Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

30 lenségre előny vagy haderőnkre hátrány valósággal bekövetkezzék. Az előadottak szerint tehát az esküvel fogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére csábítás bűntette elkövethető béke idején, vagy akár háború idején is, ha az utóbbi esetben a tettes szándéka csak arra (pl. szerelmi légyott elérésére) irányult, hogy a tettes a kötelességében álló katonai szolgálatot elmulassza, de viszont az előadottakból az is kétségtelen, hogy a katonaállományú egyéneknek, a katonai szolgálati kötelességük megszegésére való csábítása mindig a Kbtk. 327. §-ába ütköző, az állam hadiereje elleni bűntettet képez, ha a tettest az a cél vezette, hogy cselekménye által haderőnkre hátrány, vagy az ellenségre előny háramoljék, — még pedig tekintet nélkül arra, vájjon a szolgálati kötelességnek az a megszegése, amelyre a csábítás ilyen esetben irányult, katonai bűntett vagy csak katonai vétség ismérveit foglalja-e magában. Jegyzet. A Kbtlk. 327. §-ában meghatározott bűntetthez megkívánt szándékról 1. bővebben a L. H. T. 16. számú döntvényénél. 7. sz. döntvény. (Kelt 1915. évi július 22-én, a P. 70/15. számú ügyben.) A Kbtk. 89. fának í. pontjában említett parancsnak közzététele előtt szökés bűntettében bűnössé vált egyénekre akkor is csak a béke idejére meghatározott enyhébb büntetések alkalmazandók, ha a szökevény a szökést a kérdéses közzététel után is folytatta. Az x .... i honvéd kerületi parancsnokság, a honvédelmi minister úrnak 1915. évi január hó 19-én 245/eln. — 15a — 1915. szám alatt kelt rendé létéhez képest, — 1915. évi január hó 28-án megjelent parancsban tette közzé, hogy a háború ide-