Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

GK 47. szám /. A gazdálkodó szervezetek közötti vállalk ozási szerződések hibás teljesítése esetén az árleszállítás alapja a szolgáltatás ellenértéke, ha azonban a hiba a szolgáltatás egészének rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, a hibás rész értéke. Az árleszállítás megállapításánál a bíróságnak arra kell törekednie, hogy a megbomlott értékegyensúly az ellenszolgáltatás csökkentésével helyreálljon. 11. Ha a kötelezett a hiba kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja vagy nem végzi el, a jogosult a hiba kijavításának várható költségét akkor is követelheti, ha akijavítás még nem történt meg. Ilyen esetben a kötelezettet a kijavítás előrelátható indokolt költségeiben kell marasztalni. Az összeg meghatározásánál az az irányadó, hogy a kijavítás a jogosultnak milyen indokolt költséget okoz. A bíróság a kötelezett kérelme alapján a jogosult hozzájárulása hiányában javítás helyett nem hozhat a kötelezettet árleszállítás, illetve javítási költség megfizetésére marasztaló határozatot. A tapasztalatok szerint a gazdálkodó szervezetek a hibás teljesítést gyakran nem ismerik el, szavatossági kötelezettségüket vitatják és emiatt a bíróságok elé nagy számban kerülnek javítás elrendelésére, illetve árleszállítás megfizetésére kötelezés iránti perek. Az árleszállítás alapjának, a hibával érintett résznek elbírálása a gyakorlatban sok vitát vet fel. Jelentős azoknak a pereknek a száma, amelyekben a jogosultak a vállalkozónak a szavatossági igényt elutasító nyilatkozata miatt árleszállítás címén a hiba kijavításával kapcsolatban felmerülő költségeket kívánják érvényesíteni. Erre a megoldásra nemcsak a jogosultak, de gyakran a szállítók, illetve a vállalkozók is törekszenek, sőt nem ritkán a jogosultak kijavítási igényével szemben is azt kérik a bíróságtól, hogy a felperes kérelmétől eltérően ne kijavítást, hanem árleszállítást rendeljen el. Az árleszállítás mértéke tekintetében jogosult és kötelezett álláspontja eltér. A vállalkozóknak az az álláspontja, hogy az árleszállítás csak a vállalkozói díj hibás részre (a költségvetés szerint) eső hányadának bizonyos százaléka, ám rendszerint csekély összeg. A jogosultak abból indulnak ki, hogy a hibás szolgáltatás kijavítása mennyibe kerül, illetőleg a dolog (rendszerint lakás) használati, esztétikai és egyéb okokból milyen mértékben csökkent értékű. Előfordul olyan eset, hogy a jogosult a vállalkozó által megtagadott kijavítást nem végzi vagy nem végezteti el azonnal, hanem csak későbbi időpontban kívánja elvégezni. (Pl. a hibás tapétát csak egy év múlva kívánja kijavíttatni oly módon, hogy az egész helyiséget újra tapétáztatja. Más esetben hasonló elgondolásból indul ki a jogosult burkolatcserénél, festés, mázolás stb. javítással kapcsolatban). Sok esetben a jogosult nem rendelkezik megfelelő fedezettel arra, hogy a kijavítást mással elvégeztesse. Ilyenkor a kötelezettek a kijavíttatás költségét követelő jogosulttal szemben arra hivatkoznak, hogy a kijavítás, illetve kijavíttatás elvégzése hiányában a követelés még nem vált esedékessé és a jogosult csak árleszállítási igényt érvényesíthet, de nincs lehetősége arra, hogy a javítás költségét követelje. 78