Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

a vállalkozási szerződés tekintetében a 405. § is. A kifogás közlésekor válik tehát ismertté, hogy a jogosult a választása szerint olyan szavatossági jogot kíván érvényesíteni (a kijavítást, a kicserélést, illetve a munka újbóli elvégzését), amely esetben a R. 20. §-ának (2) bekezdése, illetve 42. §-ának (2) bekezdése szerint a késedelemre megállapított mértékű és nem a nyomban esedékes fix mértékű hibás teljesítési kötbér jár. A szerződésszegő fél csak a közölt kifogás és az akkor megjelölt igények ismeretében tud dönteni a szavatossági igény és a kötbérkövetelés teljesítéséről, illetve kezdhet hozzá a hiba kiküszöböléséhez. Ekkor keletkezik számára a minőséghibás teljesítés folytán bekövetkezett speciális késedelmi helyzet. Ez az értelmezés felel meg annak a jogalkotói intenciónak is, hogy a szerződést hibásan teljesítő fél ösztönzést kapjon a hiba mielőbbi elhárítására. A kijavításra, a kicserélésre, vagy a munka újbóli elvégzésére vállalt vagy megállapított határidő nem teljesítési póthatáridő [Ptk. 300. § (3) bek.], hanem a hibás teljesítés következményeinek elhárítására vonatkozó határidő, a R. 21. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjai vonatkozásában azonban természetesen a kötbér esedékességével kapcsolatban említett „póthatáridő"-n értelemszerűen ezt a határidőt kell érteni. GK 41. szám /. A hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igényt az általános elévülési időn belül lehet érvényesíteni (I. számú PGED III. tétel). A jogosultnak azonban — ha jogszabály nem tesz kivételt — a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell győződnie arról, hogy a teljesítés megfelelő-e, és nem késlekedhet az igénye érvényesítésével. Ha a kártérítési igény a szavatossági igénnyel azonos tartalmú, az a szavatossági határidők eltelte után gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában általában akkor lehet megalapozott, ha a jogosultat nem terheli mulasztás abban, hogy a hibás teljesítést e határidőkön belül nem ismerte fel, illetőleg ha a kötelezett magatartása vagy egyéb ok folytán a jogosult indokoltan volt olyan feltevésben, hogy a hibás teljesítést orvosolták, vagy orvosolni fogják. II. A jogosult és a kötelezett magatartásának megítélésénél számításba kell venni a gazdálkodó szervezetekkel szemben a szakértelem és a gondosság tekintetében támasztható magasabb követelményeket is. Hibás teljesítés esetén a jogosult kellékszavatossági igényt érvényesíthet, tehát követelheti választása szerint a kijavítást, a megfelelő árleszállítást [Ptk. 306. § (1) bek.], illetőleg a Ptk. 306. §-a (2) bekezdésében foglalt feltételek mellett a kicserélést is, ha pedig a Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése szerint érdekmúlás következett be, elállhat a szerződéstől. A szavatossági igényt a Ptk. 308. §-ában foglalt elévülési, illetőleg jogvesztő határidőkön belül lehet érvényesíteni. E határidőkkel kapcsolatban felmerülő kérdéseket a Legfelsőbb Bíróság I. számú Polgári és Gazdasági Elvi Döntése rendezi. A hibás teljesítés folytán azonban a szavatossági igényeken kívül a jogosultat 71