Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)
Ezért minden olyan esetben, amikor az általános feltételek valamely rendelkezését többféleképpen is lehet érteni, azt a Ptk. 207. §-ának (1) bekezdése szerint kell értelmezni, tehát úgy, ahogyan azt a másik félnek a feltételeket kidolgozó gazdálkodó szervezet feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ha ezen szabály alkalmazásával is kétséges marad a kikötés tartalma, az általános szerződési feltételt kidolgozó gazdálkodó szervezet szerződéses partnere számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Az egyértelműség hiányának következményeit tehát végül is a feltételek kidolgozójának kell viselnie. V. Az általános szerződési feltételek alapján kötött szerződés az általános feltételekre utaló ajánlat elfogadásával létrejön. Ha a szerződő fél a szállítólevélben, a részszámlában vagy egyéb módon, tehát már a szerződéskötés után közöl újabb feltételeket, ezek csak arra vonatkozó javaslatnak tekintendők, hogy a felek a már korábban megkötött szerződést módosítsák vagy kiegészítsék. Az ilyen módon utólag közölt feltételek csak kétségtelen elfogadással [Ptk. 240. § (1) bek.] válhatnak — az eredeti szerződés módosításával — alkalmazandóvá, hallgatólagos elfogadásnak nincs helye. GK 38. szám A Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiuma — figyelemmel arra, hogy a lakásszövetkeztekről szóló 1977. évi 12. számú törvényerejű rendelet módosítására kiadott 1982. évi 32. számú tvr. 6. §-a a kérdésben új szabályozást adott — a GK 31. számú állásfoglalást hatályon kívül helyezi. GK 39. szám A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseinek hibás teljesítése esetén, ha a szerződésszegés következményeként a késedelemre megállapított mértékű kötbér jár, a kötbérfizetés kezdő időpontjának — a legmagasabb mérték elérése szempontjából is — a kifogás közlését kell tekinteni. A késedelemre vonatkozó szabályokban említett „póthatáridő"-n — hibás teljesítés esetén — a kijavításra, kicserélésre, illetve a munka újbóli elvégzésére vállalt vagy megállapított határidőt kell érteni. A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló — a 13/1982. (IV. 22.) MT számú rendelettel módosított - 7/1978. (Ií. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja a szerződésszegő felet terhelő törvényes késedelmi kötbér mértékét a szállítási szerződésre vonatkozólag a késedelem időtartama szerint növekvően határozza meg, és megállapítja a kötbér legmagasabb mértékét is (ez idő szerint az ellenszolgáltatás 12 százaléka); c) pontjában pedig rendelkezik, hogy a hibás teljesítés esetén a kötbér 8 százalék, illetve ha a
