Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

IV. Gazdasági perben a bíróság az ár meghatározásánál sem a hatóságilag megállapított legmagasabb árat, illetőleg a hatóságilag megszabott árhatárt, sem pedig a felár vagy árengedmény hatóságilag megszabott mértékét nem lépheti túl, úgyszintén nem alkalmazhat a legalacsonyabb hatósági árnál alacsonyabb árat. V. Ha a szerződés létrejötte — az árban való megegyezés hiánya miatt — ráutaló magatartással sem állapítható meg, de az egyik gazdálkodó szervezet szolgáltatása folytán a másik vagyoni előnyhöz jut, azt — amennyiben az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani — visszatéríteni tartozik. VI. Ha a szolgáltatás tárgyának ára a szerződés megkötése és teljesítése közötti időszakban hatósági rendelkezés folytán megváltozik, a következők szerint kell eljárni: a) Ha az új ár rögzített (fix) ár, és a jogszabály másként nem rendelkezik, a szerződést az új áron kell teljesíteni. b) Ha a felek a szerződést a legmagasabb (maximált) áron vagy árhatáron kötötték meg, és ez kerül változtatásra — amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik —, az új legmagasabb (maximált) áron vagy árhatáron kell teljesíteni. c) Ha a felek a szerződést a legmagasabb (maximált) ár vagy árhatár alatt kötötték meg, és a legmagasabb (maximált) ár, vagy árhatár változtatásra kerül — eltérő megegyezés, vagy a jogszabály más rendelkezése hiányában — a felek szerződéskötéskori akaratának feltárásával kell megállapítani, hogy az árat a kikötött összegben vagy a felső árhatár tói való korábbi eltérés arányának megfelelő összegben kell megfizetni. d) Amennyiben a szolgáltatás tárgya nem esik szerződéskötési kötelezettség alá, és a felek a szerződést az új hatósági áron nem kötötték volna meg, a szerződéstől bármelyik fél elállhat. e) Ha a szolgáltatás ára hatósági rendelkezés Jöly tán a szabad árformába kerül — a felek eltérő megegyezése hiányában — a szerződést a kikötött áron kell teljesíteni. Ha azonban a szerződéskötés után bekövetkezett hatósági intézkedés következtében a szerződésnek a kikötött áron való teljesítése népgazdasági érdeket, illetve valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sértené, a fél — az egyéb feltételek f ennállása esetén — a szerződés módosítása iránt bírósághoz fordulhat. VII. A teljesítési határidő után bekövetkezett hatósági áremelés esetén a késedelmes szállító, illetve vállalkozó az alacsonyabb és a magasabb rögzített (fix) ár közötti különbözetet a megrendelőnek kártérítésként köteles megtéríteni. Késedelmes átvétel esetén az időközben felemelt, tehát a magasabb hatósági árat kell megfizetni. Árcsökkenés esetén a szállító, illetve vállalkozó — tekintet nélkül arra, hogy a késedelem neki felróható-e — csak az alacsonyabb árat számíthatja fel. Késedelmes átvétel esetén a megrendelő az így keletkezett árkülönbözetet, illetve a szállítót, a vállalkozót ért kárt a kártérítés szabályai szerint köteles megfizetni. VIII. A szállítási, illetve a vállalkozási szerződéssel kapcsolatban kifejtett elvek értelemszerűen irányadók — a szóban forgó szerződésekre vonatkozó esetleges külön árszabályozási rendelkezések figyelembevételével — a gazdálkodó szervezetek közötti egyéb szerződésekben foglalt árra is. 60