Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)
ellenére előfordul, hogy az elállási nyilatkozat nem tartalmazza ezeket az adatokat. Ez a hiány egymagában nem teszi a nyilatkozatot hatálytalanná, hanem ilyen esetben értelmezés útján kell megállapítani azt, hogy az elállás az előbb említett két esetcsoport közül melyik alá vonható. A szabályozás gazdaság-, illetőleg jogpolitikai céljának, a megrendelő pozíciója erősítésének, s a Ptk. 207. §-ának (1) bekezdésében rögzített elvnek is az ilyen elállási nyilatkozat olyan értelmezése felel meg, amely szerint ha a fél nem közli azt, hogy a másik fél szerződésszegése miatt áll el a szerződéstől, tehát erre vonatkozó különös jogcímet nem jelöl meg, akkor az elállás az említett jogszabályokban meghatározott — megtérítéssel, kártalanítással járó — általános elállási jogcímen alapul. Más azonban a helyzet, ha a megrendelő az elállás jogcímét nem közölte ugyan a másik féllel, de az ügy körülményeiből nyilvánvalóan következik, hogy az elállás a másik fél szerződésszegése miatt történt. Ilyenkor az elállást ezen a különös jogcímen alapulónak kell tekinteni. Nincs akadálya annak sem, hogy olyan esetben, amikor a megrendelő a nyilatkozatában az elállás jogcímét nem közölte és így az elállást a fentiek szerint az általánosjogcímen alapulónak kell tekinteni, később közölje a másik féllel, hogy valójában szerződésszegésen alapuló különös jogcímen áll el a szerződéstől. Vita esetén természetesen a megrendelőnek kell bizonyítania, hogy az elállása ez utóbbi jogcímen jogszerű volt. Ha ez nem vezet eredményre, az általános elállás következményeit kell alkalmazni. b) A gyakorlatban előfordul, hogy az egyik fél a másik fél elállásának jogosságát vitássá teszi. Ennek a megrendelő általános elállási jogon alapuló elállása esetében nincs különösebb jelentősége, mert ilyen esetben a bíróságnak az elállást jogszerűnek kell tekinteni és legfeljebb — ha ez vitás — az ehhez kapcsolódó megtérítési kártalanítási követelés igényel döntést. A szerződésszegésen alapuló elállás esetében azonban a bíróságnak kell elbírálnia azt, hogy az adott esetben az elállásnak a jogszabályban megállapított feltételei (pl. érdekmúlás) valóban fennállanak-e. Ha igen, akkor a bíróság az elállás jogszerűségét a közölt jogcímen állapítja meg és egyben határoz a vitás jogkövetkezmények tárgyában is. Ellenkező esetben az elállást jogszerűtlennek kell tekinteni. Előfordul azonban, hogy bár az elállási nyilatkozatban megjelölt jogcím alapján az elállás nem volt jogszerű, de az eljárás adatai arra mutatnak, hogy az elállás más jogcímen lehetséges volna (pl. az érdekmúlás a megrendelőnél nem állapítható meg. de a megrendelő az általános elállási joga folytán is elállhat a szerződéstől). Adott esetben célszerű lehet erre a fél figyelmét felhívni azzal, hogy a megfelelő joghatáshoz más jogcímen történő elállás szükséges. Ha a fél az eljárás során az utóbbi jogcímre alapozva közöl a másik féllel elállási nyilatkozatot, a bíróság ennek figyelembevételével jár el. Ellenkező esetben az elállást jogszerűtlennek kell tekinteni, mert a bíróság az elállás jogszerűségét a fél által megjelölttől eltérő jogcímen hivatalból nem állapíthatja meg. A szerződésszegésen alapuló elálláshoz ugyanis egészen más jogkövetkezmények fűződnek, mint az általános elállási jogon alapuló ilyen nyilatkozathoz. 30
