Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

más, hanem más hely. így pl. ha a megrendelő telepétől eltérő helyen üzembe állítandó szivattyú átadásáról van szó, az átadás helye ez a hely, illetőleg az ehhez legközelebb eső rendeltetési állomás. Ugyancsak az eset körülményeiből, illetőleg voltaképpen már a szerződésből következik, hogy az átadás helye a szállító telepe, ha ezt a szerződés vagy az irányadó rendelkezések kifejezetten nem mondják ugyan ki, de a terméknek a szállító telepéről való elszállításáról a megrendelőnek kell gondoskodnia. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ilyen esetben a terméknek elszállítás végett a megrendelő megbízottja részére való kiszolgáltatásával az átadást megtörténtnek kell tekinteni, mert a termék ezzel már ténylegesen a megrendelő érdekkörébe került át. Ez áll minden olyan esetben, amikor az elszállításról a megrendelő a saját fuvareszközével vagy az általa megbízott fuvarozó (szállítmányozó) vállalat útján gondoskodik. A kifejtettekhez képest, ha a szerződésből, jogszabályból vagy az eset körülményeiből más nem következik, a szállító köteles a szolgáltatás tárgyát a megrendelő részére elküldeni (továbbítani). Ennek megfelelően a továbbítás módjától (saját fuvareszközzel vagy fuvarozási vállalat útján, vasúton, hajón stb.) függően az átadás helye a megrendelő telepe vagy a rendeltetési állomás. GK 10. szám (Hatályon kívül helyezte a GK 20. sz. kollégiumi állásfoglalás.) GK 11. szám (A GK 20. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) A gazdálkodó szervezetek közötti szerződés hibás teljesítése esetén a jogosult a választott szavatossági jogról addig térhet át másikra, amíg a kötelezett vele meg nem egyezett vagy a gazdasági perben eljáró bíróság jogerős határozatot nem hozott. Ez a jog megegyezés esetén is fennáll, ha a kötelezett a vállalásának megfelelő kötelezettség teljesítésével késedelmeskedik. A Ptk. 307. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a jogosult a választott szavatossági jogról másikra térhet át. A Ptk. azért engedi meg a választott szavatossági igény későbbi megváltoztatását, mert a kötelezett nem minden esetben áll helyt a választásnak megfelelően, illetőleg a megrendelő által megjelölt határidőt nem veszi figyelembe. Ilyenkor pedig a választott szavatossági igény meghaladottá válhat, s ennek következménye az, hogy a megrendelő az eredeti követelését megváltoztatni kénytelen, az értékegyensúly helyreállításához más szav atossági igény érvényesítése válik szükségessé. Nemcsak a kötelezett magatartása indokolhatja azonban a szavatossági igény megfelelő megváltoztatását. Előfordulhat, hogy a szavatossági igény konkretizálása 20