Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

GKT 105/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) A szállítmányban megállapított darabhiány esetén — függetlenül a hiány mértékétől — a megrendelő a darabszámlálási díjat általában egészében átháríthatja a szállítóra. A Ptk. 283. §-a és 383. §-a szerint a megrendelő a hozzá érkezett terméket a lehető legrövidebb időn belül köteles megvizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy a teljesítés megfelelő-e. Ezek az előírások nemcsak a termék minőségének, hanem mennyiségének a megvizsgálását is kötelezővé teszik. A teljesítés mennyiség szerinti ellenőrzésének egyik módja a darabszám-megállapítás. A darabszámlálás — különösen ha ehhez a fuvarozót is igénybe kell venni — jelentősebb költséggel is járhat. Előfordul, hogy a megrendelő a darabszámlálásért esetleg a hiány értékét többszörösen meghaladó díjat fizet. A darabszámlálás az átvétel keretébe tartozik, az átvétel költségei pedig — más jogszabályi rendelkezés vagy megállapodás hiányában — a megrendelőt terhelik [Ptk. 283. § (2) bek.]. Az átvétel során azonban olyan költségek is felmerülhetnek, amelyekre a szállító ad okot és amelyek megtérítését a megrendelő az általános szabályok szerint a szállítótól követelheti. A Ptk. 277. §-a, illetve a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 13. §-a, valamint a 15. §-a értelmében a szerződésszerű teljesítéshez többek között a mennyiség hiánytalan leszállítása is hozzátartozik. Ha tehát a szállító kevesebbet szállít, mint amenynyit a szerződés előír, illetve teljesítése a fuvarlevélen vagy számlán jelzett mennyiségnek nem felel meg, úgy végső soron a szerződés mennyiségi feltételét megszegi. E szerződésszegéssel okozott kárt, ideértve a darabszámlálás költségeit is a szállító megtéríteni köteles [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 18. § (1) bek.]. A megrendelőt ugyanis csak az átvétel és nem a hiány megállapításának költsége terheli. Mennyiségi hiány fennforgása esetén tehát a darabszámlálás költsége nem átvételi költségnek, hanem a szállító szerződésszegését bizonyító eljárás költségének minősül. A megrendelőnél a darabszámlálás azért válik szükségessé, hogy a hiány tényét megállapíthassa, rögzíthesse. A mennyiségi hiány megállapításához rendszerint az egész szállítmányt meg kell számlálni. Mivel pedig a mennyiségi hiányt csak úgy lehet megállapítani, hogy a szállított teljes mennyiséget megszámlálják, mennyiségi hiány esetében a darabszámlálásra teljes egészében a szállító ad okot és így őt terheli a teljes darabszámlálási díj, tehát csak a hiánnyal arányos költségek áthárításának nincsenek meg a feltételei. [A kérdést a Magyar Vasúti Árudíjszabás I. rész (VÁSZ) 62. cikk 6. §-ához fűzött IV. kiegészítő határozmánya — a vasút és a fuvaroztató közt — hasonlóan rendezi azáltal, hogy visszafizetni rendeli a darabszámlálási díjat, ha utóbb a hiányért a vasút elismerte a felelősségét vagy ezt a bíróság megállapította.] Ez a megoldás alkalmas arra, hogy a szállítókat a hiánymentes feladásra, ennek hathatósabb ellenőrzésére ösztönözze. 177