Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

megelőző tárgyalás berekesztéséig perbehívhatja. Perbehívással a beavatkozó és a perbehívott is élhet. A Ptk. 327. §-ának (1) bekezdése szerint a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása — ideértve az egyezséget is —, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. A Pp. 2. §-ának (1) bekezdésében és 121.§-ának (1) bekezdésében foglaltakból nyilvánvaló, hogy a követelés bírósági úton való érvényesítésének eszköze a keresetindítás, illetőleg a keresetlevél. A perbehívást tehát nem lehet a követelés bírósági úton való érvényesítésének tekinteni. A Pp. 59. §-a szerint a perbehívást írásban, vagy a tárgyaláson szóban kell előterjeszteni. Az utóbbi esetben a Pp. 112. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a perbehívási kérelmet a tárgyalási jegyzőkönyvben írásban rögzíteni kell. A kérelemben egyébként meg kell jelölni a perbehívás okát és röviden elő kell adni a per állását. Ezekből megállapítható, hogy a szabályszerűen előterjesztett perbehívási kérelem olyan adatokat tartalmaz, amelyek alapján a perbehívott a vele szemben támasztott követelést meg tudja állapítani, a perbehívónak arra vonatkozó igénye előtte kétségtelenné válik, következésképpen a perbehívási kérelem megfelel a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítással szemben támasztható követelményeknek. Ezek szerint a szabályszerűen előterjesztett perbehívási kérelem a követelés elévülésének megszakítása szempontjából egyenértékű az írásbeli felszólítással. A perbehívási kérelem azonban eljárási aktus, a perbehívó eljárásbeli nyilatkozata, amelyet a bírósághoz intéz. A Ptk. 214. §-ának (1) bekezdése szerint viszont a szerződési nyilatkozat hatályosságához az szükséges, hogy arról a másik fél tudomást szerezzen, illetőleg hogy azt átvegye, hozzá megérkezzék. Ez a szabály a Ptk. 205. §-a szerint az egyoldalú nyilatkozatokra, így a szóban forgó írásbeli felszólításra az irányadó. Következésképpen a perbehívási kérelemhez csak akkor fűződik elévülést megszakító joghatás, ha azt a perbehívottal közölték. A kifejtettekből nyilvánvaló, hogy a szabályszerűen előterjesztett és közölt — az írásbeli felszólítással tehát egyenértékű — perbehívási kérelem elévülést félbeszakító joghatásának bekövetkezését nem gátolja az a körülmény, hogy a perbehívott a perbehívást esetleg nem fogadja el. GKT 99/1973. szám (Hatályon kívül helyezte a GKT 1/1978. sz. állásfoglalás.) GKT 100/1973. szám (Hatályon kívül helyezte a GKT 1/1978. sz. állásfoglalás.) 170