Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

jelent többletet a Ptk. 200. §-ának (1) bekezdésében meghatározott általános szerződési szabadsággal szemben, ezért nem tekinthető olyan új kategóriának, amely a Ptk. 241. §-ának alkalmazását korlátozná vagy kizárná. A szóban forgó jogviszonyokban a Ptk. 241. §-a alkalmazásának egyik feltétele, hogy a felek között nincs akaratmegegyezés a szerződés módosítása tekintetében, hanem ezt csak az egyik fél kéri. A jogszabály egyébként kivételes jelleggel, meghatározott feltételek mellett („tartós jogviszony", „szerződéskötést követően beállott körülmény", „lényeges jogi érdek sérelme") adja meg a bíróságnak azt a jogot, hogy a felek akaratviszonyába beavatkozzék, azt módosítsa. A törvény szövege nem hagy kétséget az iránt, hogy a szerződésmódosítási jog nem eljárási jogi alávetésen, hanem anyagi jogi felhatalmazáson alapul. Minthogy a bíróságnak ez a szerződésmódosítási joga anyagi jogi alapú, alávetésre mint eljárási előfeltételre nincs szükség. A bíróságot tehát a Ptk. 241. §-ában biztosított jog a gazdálkodó szervezetek között létrejött bármely típusú szerződés vonatkozásában megilleti. A Ptk. 241. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint a szerződés bírósági módosítására mint rendkívüli intézkedésre nem egyetlen aktussal, hanem csak huzamos vagy ismétlődő szolgáltatásokkal teljesíthető szerződések esetén kerülhet sor. Gazdálkodó szervezetek között ilyen tartós jogviszonynak tekinthető pl. a bérlet, a fizetési módra vonatkozó, határozott időre szóló megállapodás, visszatérő (folytatólagos) jellegű szállítási szerződés. A Ptk. 241. §-a alkalmazásának szempontjából azonban az ilyen „tartós" jellegű az a szállítási vagy vállalkozási szerződés is, amelynek teljesítése a felek magatartását egymás iránt hosszabb időre megszabja, még akkor is, ha a teljesítés végeredményben egyetlen aktussal megy végbe. GKT 83/1973. szám A szerződés módosítása iránti keresetnek a szerződési kötelezettség teljesítésére nincs halasztó hatálya. A Ptk. 198. §-a szerint a szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére; a 277. §-ának (1) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a szerződéseket tartalmuknak megfelelően kell teljesíteni. E rendelkezésekből is következik, hogy a gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában, ha a szerződés tartalmának módosítása valamilyen okból szükségessé válik, megállapodás hiányában az érdekelt fél — ha ennek feltételei fennállanak — köteles haladéktalanul keresetet indítani. így mód van arra, hogy a szerződés tartalma a körülmények változása esetén is kellő időben összhangba kerüljön a lehetőségekkel és a szükséglettel. Az említett követelményt indokolja az is, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely a szerződésmódosítás iránti keresethez a szerződési kötelezettséget illetően halasztó hatályt fűzne. A jogszabályok ezzel ellentétes értelmezésével lehetőség nyíl156